Payr Sándor: A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. Budapest 1910. (A Luther-Társaság XXX. kiadványa 51.)

III. Vadosfa mint artikuláris egyházközség 1681—1781.

Azután jöttek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcai. A németnek mindig útjában volt a Rábaköz, azért sokat is szenvedtek a lakói. A koroncói csatavesztés után 1704. Heister, 1706ban pedig Stahrenberg lett úrrá Rábaközben. Mint kuruc vitézek, a rábaköziek jól kivették részüket a hazafias küzdelemből. Telekesi Török István rábaköziekből toborzottá össze a maga huszárezredét s többször vezette őket kemény csatákba. Kapuvár és vidéke sokszor volt heves harcoknak színhelye. 1707-ben már oly nagy itt a nyomorúság, hogy Török, akinek volt szíve a szegények iránt, igazán megindítóan panaszkodik Bercsényi főgenerálishoz írt levelében: „Valamerre az nímet ment — írja hamisítatlan rábaközi dialektusban — oly megirathatatlan pusztítást és rablást tett, mellhez hasonlót még nem értünk. Ebbeli nagy szomorúságokat nem kevésbbé öregbéti az vörös pénznek kedvetlen circulatiója s az fehérnek totalis abrogatiója. Holott az szegény embernek, ha még volna valamicskéje, az kit az ellenségtül megmenthetett röjtögetésivel: erőszakosan elveszik tüllö." A nemesek kénytelenek voltak feleségüket és gyermekeiket értékesebb ingóságaikkal átvinni a Dunán, hogy Felső-Magyarországban biztonságban legyenek. így tett Török is. Egyetlen fia, Bálint, akivel a családja is kihalt, Rozsnyón mint jeles diák 17 éves korában hunyt el, ott is helyezték nyugalomra. De e nehéz időkben, ameddig kuruc volt az úr, vallásszabadság mégis volt a.lelkek vigasztalására. Egészen új gyülekezetek is keletkeztek Rákóczi idejében, mint például 1709. Pápán, ahová a soproni rector fiát, Kövesdy Jánost vitték első papul.