Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján (1571–1631). Sopron 1932.

XII. Lackner jelleme és hatása az utódokra. Magyar hazafisága. Kiváló gyakorlati érzéke és példaadó munkássága közgazdasági téren

Takáts Sándor cikkei szerint a soproni kalmárok voltak a legkülönbek és leggazdagabbak. A Krämer nevű elöljárók többször Kalmárnak is írják a nevüket. Még soproni magyar nemesek is foglalkoztak kereskedéssel. Wittnyédy István soproni jegyző, ez a hírneves prókátor, Lackner nagy tisztelője, szakítva a '.magyar nemesek előÍtéletével, Sowitsch Ábrahám és más soproni árus emberek társaságában kereskedést űzött borral, bőrreA és gyapjúval. Gálffy János magyar nemes Lackner kortársa posztókereskedő volt 1629. Sopronban. Fia Gálffy Ádáimi a műkincseiről és a remek Gálíffy-sírboltról ismeretes soproni konventtag, előbb a bécsi szabadalmas kereskedő társaság (kaiserlich befreite Niederllage) tagja volt, itt szerezte vagyonát. Nezsiderben Dobner Albertnek és fiának György^ nek földbirtokát vette meg s csak a vallásüldözés elől menekült vissza ismét 1674. Sopronba. Ezek a bécsi szabadalmas kereskedők Sopronba járlak templomba és 1674ben 15 bécsi evang. kereskediősegéd egy értékes ezüst kelyhet ajándékozott a templomnak, mely ma is megvan. Gálffynak a buzgó lelke lakott ezekben is. De virágzott az ipar is. Az ötvösöknek külön céhük volt. Ebből került ki Lackner családja is. Annyi jeles aranyműves volt Sopronban, hogy a hagyomány szerint rótok nevezték el az Ötvös-utcát (Silbergasse). Korabinszky híres lexikonja különösen a soproni posztógyárakat dicséri meg. Közülök vált ki a Petz és Töplíer család. Híresek voltak a soproni kőfaragók. Művészi alkotásaikat látjuk a Múzeumi-kertben és a régi soproni házakon. Művészi iparosok voltak a régi könyvkötők. Lackner temetésén a díszítők között Helm Lőrinc könyvkötő szerepel. Később pedig Michel Zakariás a jeles könyvkötő, ki 1700. a soproni énekeskönyvet Gerengel Simon arcképével adta ki. A nyomdászatnak csak a XVIII. században lesznek kezdeményezői: Dobner, Streibig, Schmidt, Rennauer, Siess, Kulcsár, Romwalter. És mondjam-e még Lackner élelmes utódai miben voltak elsők az országban? Nagy György Volt líceumi tanár alapította hazánkban 1794. az első cukorgyárat. Röpiratot is adott ki a Fabrica Zaehararia Soproniensis', a «sopronyi nádméz fabrica» érdekében. Az Ujteleki-utcában Marton Istvántól vásároltak házat s nagyszerű épületet emeltek, mely ma is áll. Méltó volna, hogy a képét felvegyék Magyarország kultúrtörténetébe. Ismeretes, hogy a vállalatot a Bajorországból bejött Rupprecht János, az evang. konvent kiváló tagja vírágoztatta fel. S ia> másik dicsősége Sopronnak, hogy Brennbergben ők kezdték művelni az első hazai kőszénbányát, ők értették meg ennek becsét és nagy jelen tőségét. 1760 körül a Württembergből jött Rieder kovács fedezte fel. A német egyetemekről