Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján (1571–1631). Sopron 1932.

IX. Lackner az írószobájában és a kerti házában. Kiadott művei. A nádorral tervezett Mértékletességi Egylet. A Tudós Szövetség tagjai. Sz. Molnár Albert Lackner vendége

kének, hogy a tanácsos urak itthon kevésbe veszik. A jó nevelőanyja vigasztalta: a világ már csak ilyen; de azért csak tanuljon, inert hát nagybecsű az ilyen «solche no Inwendige Kunst». A második műve a fentebbi doktori értekezése: Theses ad juris matériám de hereditatibus. (Patiatvii 1595). Életírói, Fridelius és Dobner szerint egy «Politia» című művet is írt hazája kedvéért hivataloskodása kezdetén, melyben az elöljárók, a városi tanácsosok kötelességeit, a választásoknál követendő jogszabályokat írta össze. Ez azonban alig jelent meg nyomtatásban. Igen értékes jogi munkának mondják ismertetői. Alapszabályokat készített 1604. latin és német nyelven a Studiosus Szövetség számára ós 1606. az evang. iskola visszaállításakor is ő írta kneg ennek törvényeit. Legkiválóbb jogtudományi miunkája pedig, melyet 1616. nov. 19 .ajánlott Alsó- és Felső-Ausztria rendjeinek, mint pártfogóinak: «Quaestiones Justinianae», melyben Justinianus császár Institutióinak négy könyvéből és más elismert tudósok műveiből merített jogi kérdéseket tárgyal. S e mellett még jogtudományi Axiómákat ós Aphorismákat is közöl. (Frankfurt 1617.). Lackner történeti érzékére vall a város azon határozata (1619. évi jkönyv), hogy a város vallásszabadságára ós egyéb jogaira vonatkozó emlékezetes dolgokat egy könyvbe feljegyezzék (Ein Libell oder Corpus pro memoria). Így gyűjtötték pssze a városi jogszabályokat is egy külön könyvbe, melyet e célra készített ládában őriztek. És végűi jogi munkája volt még: «Aphorismi Politici pro Principe, Republica, Paqe, Bello, Oeconoinia et Bonis Moribus. Ex Horologio Principum. (Tübinga 1625.). Valószínűleg Wajnckel János művét követte ő is, melyet «Fejedelmek Serkentő Örája« címen már Draskovics János (Prága 1610) és Nemeskéri Prágay András szerencsi lelkész is lefordított (Bártfa 1628). Vallásos ós pedagógiai munkákat is írt Lackner. Mielőtt Páduában a jogászok ós humanisták műveltségéit megisimierbe volna, itthon, Csepregben ós Grácban a Bibliában és a theológiai tudományokban is nagy jártasságot szerzett, így lett ő olyan Melanchtom-féle nemes lélek, ki a keresztyénségei a humanista műveltséggel igyekezett összepárosítani. Műveiben ép oly sokszor idéz a Szentírásból, mlint a görög és latin klasszikusok mű veiből, sőt többször az egyiptomiak miszitkus irataiból is. És nála a theológia nemcsak az ész, hanem a szív dolga is volt. «Fontes Vitae Aeternac» cím alatt gyűjtötte össze négy szakaszba osztott imádságait, melyeket a maga használJajtára írt. De ezek kéziratban maradtak. Említettük már, hogy mikor a soproniak lelkészt nem hívhattak, Lackner prédikált is a maga házában. Pedagógiai célt szolgáltaik fentebb már említett iskolai törvényei és a három iskolai drámája. Maradt egy szintén ilyen irányú igen értékes és térje-