Payr Sándor: Gróf Teleki Józsefné Királyfalvi Roth Johanna. Emlékbeszéd. Eperjes 1914.

A debreczeni zsinatnak Meliusz elnöklete alatt külön czikkelyben kellett eldöntenie még azt is, hogy van-e a nőnek lelke?

1 A középkor, tudniillik, ezt is kétségbe vonta. A reformáczió törölte el a coelibatust s a papi családdal, az ároni házzal egy igen fontos tényezőt vitt bele a művelődés történetébe. A szelid papnék nemesítőleg hatottak a durva pórnép erkölcseire. Dévai Mátyás még tovább ment. Őt már bécsi fogságában Fáber püspök azért is felelősségre vonta, hogy nőknek is megengedi a tanítást és a szentségek kiszolgáltatását. És később is egyházalkotmányunkban az özvegy és vegyes-házasságban élő nők szavazati jogot nyertek. De nemcsak szabadságot, hanem, hogy ezzel élni tudjon, elsősorban műveltséget adott a reformáczió a nőknek is. Honter János, Patay István, Szenczi Molnár és Szőnyi Nagy István lelkes apostolai voltak a nőnevelésnek. Mikes Kelemen már csak őutánok inti a nőket: „Akármely szép legyen a gyémánt, de ha rútul van metszve, nem becsülik." Teleki-Roth Johanna korában is fejlődésben volt nőnevelésünk. Hellenbach báróné 1764-ben írja, hogy udvari papja a ker. tudományt oly methodussal tanítja, a mely asszonyi személyekkel hazánkban nem praktikáltatik.

2 Beszterczebányán és Kassán a Podmaniczky, Prónay és Radvánszky hölgyek Rózsarend nevű egyletet alapítanak, mely felolvasásaival a női önképzést és jótékonyságot szolgálja. Ugyanők nyitnak leányiskolát is. Eperjesen Sennovitz Mátyás felsőbb leányiskolája oly híres, hogy Kazinczy is megemlékszik róla. Pesti egyházunk is 1817., a jubiláris évre leányiskolát épített, melyben először követték nálunk Pestalozzit. És a nőegyletek humánus és kulturális munkáját Hermina és Mária Dorottya nádorasszonyokkal protestáns nők kezdeményezték. A protestantizmusnak ez a tettre, művelődésre késztető szelleme hagyományos volt a nők körében már a XVI. század óta. Pemflinger Katától, Révay Ferencznétől és Nádasdy Tamásnétól kezdve Zrinyi Kata, Czobor Erzsébet, Lórántfy Zsuzsanna, Petrőczy K. Szidónia, Bethlen Kata, Radvánszky Teréz, Dukai Takács Judit és a művelt protestáns nők hosszú sora valósággal világító fáklyák a magyar művelődés történetében, a kik nélkül vajmi kietlen és sötét volna ez a mező. Mind e nemes magyar nők felismerték, hogy mily erkölcsi tőkét, a haladásnak mily hatalmas elvét rejti magában a protestantizmus; nem feledték, hogy mit tett különösen az ő nemükért: azért szegődtek hozzá oly bátor lélekkel és hűséggel. Áldozatkész szeretetükkel és jótéteményeikkel pedig csak hálás tanítványai kívántak maradni Luthernek, Kálvinnak. Az említett díszes sorozatba illő kiváló magyar nőt ünneplünk ma is, a ki a protestantizmus szellemi értékét megérteni és méltányolni tudta s a ki háláját is példásan, szinte fejedelmi módon bizonyít! be egyházunk és iskoláink iránt. 1 Kiss Áron: A ref. zsinatok a XVI. sz., 519. és 557.1. Révész I.: Dévai B. M. 95. és 98.1. 2 Baros Gy.: Kazinczy F. és Radvánszky Teréz, 8., 17. és 44. 1.