Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

NEGYEDIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc öregkora. - XXIII. A világháború és a nagy inség. A jóbarátok és munkatársak megritkult sora. A Vöröskereszt Egylel elnöke. A kórházak látogatása. Gyurátz gyakori súlyos betegsége. Visszavont, de megismételt lemondása. A püspök és az egyházkerület búcsúzása

NEGYEDIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc öregkora. XXIII. A világháború és a nagy inség. A jóbarátok és munkatársak megritkult sorai. A Vöröskereszt Egylet elnöke. A kórházak látogatása. Gyurátz gyakori súlyos betegsége. Visszavont, de megismételt lemondása. A püspök és az egyházkerület búcsuzása. Gyurátz a magyart környékező ellenségekben és a béke állandóságában nem bizott. Ellenben teljes bizalommal volt Tisza István jelleme és államférfiúi bölcsesége iránt. Azért a vad obstrukciót elítélte és a hadügyi követeléseket a főrendi házban már a háború kitörése előtt is megszavazta. 1914. jún. 28. megdöbbenéssel írja naplójába Ferenc Ferdinánd és felesége halálát. A háború előjelét látja benne. «Második trónörökösünk is természetellenes halállal múlt ki.» Körlevélben hívta fel a lelkészeket, hogy a gyülekezet épületére tűzessék ki a gyászlobogót, a temetés napján húzassák meg a harangokat, a legközelebbi vasárnapon pedig egyházi beszédükben is emlékezzenek meg a lesújtó gyászesetről. A hadüzenet után Gyurátz is bizott a magyar katonák vitézségében s nem gondolta, hogy hosszú lesz a háború. A bizottsági gyűléseken Sopronban és Budapesten 1914. is részt vett és írta sietve, mint máskor, a püspöki jelentést. Örökös gyomorbaja most a nyáron is erősen kínozta. Június 6-án kiment a temetőbe s este a naplóba írta: < Szomorú emlékű nap. Ma nyolc éve fogtam le feledhetlen jó feleségemnek szemeit. Az idő nem volt képes az utána itt maradt bánatot enyhíteni. Áldás emlékére.» A napi irodai