Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.
MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XII. Gyurátz, a zsinati jegyző és az országgyűlési képviselőjelölt
függetlenségi jelöltjük volt. Gyurátz mint lelkész soha sem avatkozott bele mélyebben a választásokba. Legfeljebb^ ha igen erőltették, a hozzá nagyon ragaszkodó zsidó választók előtt mondott héber idézetekkel teli buzdító beszédet. Jelöltetését 1892. január 28. így írta a naplójába: «Orsz. képviselőválasztás Pápán. A kormánypárt jelöltje az eddigi képviselő Láng Lajos volt. A függetlenségi és 48-as párt jan. 24-én küldöttsége által egészen váratlanul engemet hivott fel a jelöltség elfogadására. Határozottan ellenmondtam s előadtam okaimat. Másnap reggel a párt elnökének írásban is átküldtem tiltakozásomat. A párt ennek dacára is nevein alatt sorakozott. Ekkor személyesen elmentem a párt közgyűlésére s ott újra ismételtem a tiltakozást félreérthetlen határozottsággal. Hasztalan volt, a párt nem vette tudomásul ellenmondásomat. Vezérei távozásom után felkerestek lakásomon s előadták azon aggodalmukat, hogy ha meggátolom a nevem alatti szavazást, a választás napján áz elkeseredés véres összeütközésekben fog kitörni. Ezt, amennyire rajtam áll, meggátolandó, végre kijelentettem, hogy a nevemre szavazást nem akadályozom meg; a mandátumot azonban akkor sem fogadom el, ha a szavazás részemre döntene. A választás minden zavar nélkül rendben folyt le. A kormánypárti jelölt 91 szótöbbséggel győzött. Ez eredmény reám nézve annyiban megnyugtató lett, hogy így kizáratott egy új választási eset szüksége. Az eszközök azonban, amelyekkel a kormánypárt a többséget megszerezte, nagyon is kihívják a bírálatot. Maguk a párt tagjai is beismerik, hogy a győzelem sokba került... Részemről a jelöltséget azért nem fogadhattam el, mert gyülekezetem viszonyai még mindig személyes jelenlétemet igénylik. Nem pályázhattam mandátumért, mert meggyőződésem, hogy főkép oly esetben, midőn a gyülekezetnek csak egy rendes lelkésze van, a lelkészi és képviselői tisztet egy időben pontosan hiány nélkül betölteni nem lehet.» Három évvel később a Pápai Közlöny (1895. nov. 10.) így jellemezte Gyurátzot: 'Finomlelkű, de azért erélyes, tudós, szerény és papi hivatásáért valósággal rajongó nek első strófája: Hallod, öcsém, hol az apád? Gyóntatja a Néger apát, Lukonicsék korcsmájába Szent olajat önt a Lángra, Dinom, dánom, sum, sum, sum.