Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XI. Gazdag irodalmi munkásság a nyolcvanas években. Pénz és jellem 1886. A szabadkőmívességről 1886. A hit oltára 1887. Luther Márton élete 1888. Kézi Agenda 1889

tót diák tanult ki ingyen s papi és tanítói állást is kaptak Dunántúl. 1890. dec. 31. ó-év-esti prédikációja után írja a naplóba: «Az egjmázi élet terén több tekintetben aggodalmas jelenségek mutatkoznak. A felekezetek között a békesség lazul, a félreértések szaporodnak. Még a két prot. egyháznak egymáshoz való viszonya is hagy fenn kívánni valót... De még aggasztóbb a kath. egyházhoz való viszony. A katholicismus újra emelgeti a türelmetlenség zászlaját. Azon reményt látszik táplálni, hogy hatalmas szervezetével, gazdagságával s a fanatizmus élesztősével sújtó csapást mérhet a szegénységgel is bajlódó hazai protestantismus ellen. Főképen a kath. alsóbb papság tűnik ki egyre élesebb protestánsellenes irányzatával. Ez évben egy széleskörű mozgalmat indított meg azon célból, hogy petitio utján hivassék fel az országgyűlés az 1868. évi 53. t.-c. azon végzésének eltörlésére, mely elrendeli, hogy a vegyesházasságokból született gyermekek nemük szerint követik szüleiket; valamint az 1890. évi febr. 26. miniszteri rendelet hatályon kívül helyezésére, mely azon lelkésznek, ki az általa megkeresztelt, de nem hozzátartozó gyermeknek keresztelési esetét beírás végett nem küldi át az illetékes lelkészhez, közigazgatási uton való megbüntetését parancsolja. Az illetéktelen elkeresztelések ügye tárgyalás alá került a képviselőházban is. Gróf Csáky Albin vall. min. erélyesen szólalt fel a törvény fenntartása mellett s rajta kívül Horváth Boldizsár és mások is. A klérus kísérlete ezúttal sikertelen maradt. Az ultramontán párt azonban most az elkeresztelési kérdésből dogmakérdést csinált. Kimondta, hogy a pápához appellál s a Vatikán nyilatkozatától teszi függővé magatartását az ország törvényével szemben. E szerint Róma határoz a felett, vájjon megtartassék-e a törvény Magyarországban.» «A jezsuitizmus szokott szívósságával, az eszközök válogatás nélkül való használásával egyengeti kitűzött céljához az utat. Ma már az eddig általa kárhoztatott jelszót: a lelkiismereti szabadságot hangoztatja a törvény és a protestantizmus ellen való pártszervezésre. Ámító, ügyes modora nem is marad gyümölcstelen: tudva és tudatlan már is az ő szekerét tolja a napi sajtó nagyobb része, ide értve első sorban a függetlenségi elveket hangoztató lapo-