Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.
MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - X. A pápai lelkipásztorkodás második évtizede 1881—1891. Paplak-,templom- és iskolaépítés. Haladás a megkezdett utakon. Gyámintézeti elnök és egyházkerületi főjegyző
X. A pápai lelkipásztorkodás második évtizede 1881—1891. Paplak-, templom- és iskolaépítés. Haladás a megkezdett utakon. Gyámintézeti elnök és egyházkerületi főjegyző. A fentebbi Segélyegylet tőkéje önkéntes adományokkal is gyarapodván, a gyülekezet már 1879. elhatározta, hogy a templomépítést 1883 tavaszán, tehát Luther születésének jubiláris évében megkezdi. Hencz Antal keszthelyi kiváló építész, a néhai Hencz János csikvándi lelkész fia és Ráth Károly kiváló történetíró sógora, már készített is szép tervet, mely szerint a templom torony és harangok nélkül kilencezer és néhány száz forintba került volna. De sokan kívánták már ekkor a tornyot is. Gyurátz szükségesebbnek tartotta a toronynál, a második nagy iskolatermet, hogy a meglevő két kis termet a választófal lebontásával ismét a régi nagy teremmé egyesíthessék. A Segélyegylet 1880 végén 10.400 forint tőkével, tehát igen szép eredménnyel fejezte be tízéves pályafutását. De mivel a gyülekezetre hármas építkezés várakozott, Gyurátz az elöljárókkal 1881-ben a Segélyegylet helyébe a hasonló célú Templom-alapot állította. Aláírási íveket bocsátottak ki öt évre szóló önkéntes adományokra, melyeket most nem hetenként, hanem havonként szedtek be. Gyurátz mindenkép kerülte a kötelező új adókivetést. Már az első évben 110 egyháztag ajánlott fel az új alapra havi 5—40 krajcárt. Kluge Ferencné egymaga havi 1 forintot. így tehát szépen gyűlt tovább a fedezet az építésre s elhatározták, hogy a régi rozzant, alacsony és nedves paplakot is, melynek szobáiba csak a konyhán át lehetett bejutni, újra építik. Arra is gondoltak, hogy a szomszédos Vikárféle házat megvásárolják s ezzel az egyház telkét kibővítik, de az alkudozás nem vezetett célra. A lelkészlakot még az 1882. év nyarán és őszén, amely idő alatt a lelkésznek anj^ósa, Matus Károlyné adott szállást, Woyta Adolf pápai műépítész terve szerint 5692 frt költséggel (a sok ingyenes fuvart és anyaghordást nem számítva) megépítették. Az arányosság azt kívánta, hogy ez a régi iskolaépület stílusában és magasságában épüljön, azért nem lehetett a paplakot sem, amint szükséges lett volna, magasabbra építeni. Az egyik feladat megoldva levén, a gyülekezet most minden figyelmét és erejét a templomépítésre fordította.