Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

Bevezetés. (Egyházunk jelesei Sopron megyében. Gyurátz két nagy példaképe)

Ferencet, Szalay Ferencet, Czuppon Sándort és Farkas Elemért Nagygeresden volt esperes Farkas Mihály és Szilsárkányban született Varga Gyula, a kemenesaljai esperes. És mily hosszú sora volna a jeles tanítóknak, akik Sopron megyében születtek vagy itt fejtettek ki áldott munkásságot. A büki temetőben Gyurátz is, mint a többi büki diák, sokszor olvashatta Hetyésy László soproni igazgató sírversét: Míg sírodon kárát az Erény és Múzsa zokogja. A haza s emberiség áldja dicső porodat. A sopronmegyei kiváló egyházi férfiak nagy táborának kimagasló vezéralakja Gyurátz Ferenc, a pápai lelkész, majd a veszprémi egyházmegye esperese és 21 éven ál a dunántúli egyházkerület evangélikus püspöke. Alsó-Bükön születeti és Sopron megyében Beleden, Szeniczei Bárány György szülőhelyén kezdte meg ifjú éveiben lelkipásztori pályafutását. Gyurátz jól ismerte és szerette szülőfalujal és vármegyéjét. A nagyeszű és erős akaratú diáknak ifjúkori álmaiban ott lebegelt előtte a sok jeles földije: longus ord'O idein petentium decus (a hasonló dicsőséget érdemlőknek hosszú sora). Legközvetlenebb hatással volt reá a büki születésű Hetyésy László soproni líceumi igazgató, szülőfalujának büszkesége és a szentandrási Kis János, aki földmíves jobbágy fiából lelt püspök, országos hírnevű iró, a Tudományos Akadémia tagja, a jenai egyelem díszdoktora s a nemességgel is kitüntetett királyi tanácsos. A sopronmegyei Kis Jánosnak a dunántúli püspökségben mélló utóda lesz az alsóbüki Gyurátz Ferenc.