Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - IX. A lelkészválasztás Pápán. Gyurátz lelkipásztori buzgalma azelső évtizedben. Munka és áldozatkészség minden léren. Helyi történei és az Évkönyv. A papné mint segítő munkatárs.Királyföldy Péter haragja és Németh Mihály hagyománya

lelkületű, önzetlen, igazságszerető és melegszívű férfiú, aki mindenben jobb keze, megbízható jó barátja és munkatársa volt Gyurátznak. Ott lakott Lazányi a templom szomszédságában és ott lakott a másik szomszéd, a Rigácsról beköltözött Paál István is, ez a másik tősgyökeres, lelkes magyar nemes, ezek mindig kéznél voltak, ha Gyurátznak az egyházépítésben . önzetlen, áldozatkész segítőtársakra volt szüksége. Említést érdemelnek a buzgó gyül. jegyzők is: Lepossa Dániel 1876—79. Ajkay Miklós 1879—80. Teuffel Mihály 1880 óta. Néhány földbirtokos, néhány ügyvéd és tisztviselő családon és az alsó- és felsővárosi gazdálkodókon kívül főként a nagyobb számú vagyonos és intelligens iparos családokból került ki a gyülekezet fenntartó eleme. Az utóbbiak sorából is kivált az összeházasodott Kluge, Schitter és Matus család.*) És Gyurátz is a Matus családból vévén feleséget, a jómódú, hitbuzgó rokonok is lelkes munkatársai lettek a lelkésznek. Matus Károly és felesége Kluge Katalin művelt, vagyonos iparosok, a gyülekezet előkelő tagjai voltak. Emeletes, szép házuk ott állott a forgalmas Szél-utca sarkán. Nevüket sűrűen olvassuk az egyház jóltevői között. Matus Károly ott volt azok között is, akik elmentek Beledbe Gyurátzot meghallgatni. Két fiukat, Jánost és Józsefet eltemették. Most csak a derék György és egyetlen leányuk, a művelt, szép Karolina, ki a házias nő erényeit nem mindennapi zongoraművészettel egyesítette magában, voltak a család büszkeségei. Nem volt csoda, ha Gyurátz, a tevékeny, fiatal lekész a cura pastoralis megkövetelte látogatásoknál is sürüebben járt a házhoz. Sőt elővette a sokat pihent *) Id. Kluge Károly már 1786. ott volt a régi templom építői között. Ennek hasonló nevű fia, Kluge K. festőmester és neje 1836-ban 200 frt. alapítványt hagyott. Az unoka, Kluge Ferenc, vagyonos kékfestő is oszlopos tagja volt a pápai egyháznak, de korán elhalt. Egyik nővérét, Teréziát, László Jónás lelkész, a másikat, Katalint, Matus Károly szappangyártó vette nőül. János fivére csokoládégyáros volt Prágában, Samu pedig körjegyző Kemeneshőgyészben. Kluge Ferenc Schitter Károly műesztergályosnak és festőművésznek nővérét, az áldott lelkű Schitter Teréziát, az ev. nőegylet első elnökét vette feleségül. Fiuk, dr. Kluge Endre később mint gyülekezeti és esperességi felügyelő szolgálta egyházát. Schütter Rudolf előkelő ev. patrónus (in Windhagh et Kligenberg) már 1670 egy kelyhet küldött Lang Mátyás soproni lelkész által az asszonyfai gyűlésre és Sz. Fekete István püspök ezt az 1671. évi egyházlátogatáskor Gyóró, akkori anyaegyházunknak ajándékozta. (Ehkerületi jkönyv II. 122. 1.)