Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

V. Összefoglalás. Széchenyi racionalizmusa és moráltheologiája. Protestáns hatás Széchenyi lelki világában. Zrínyi és Széchenyi a vallásszabadságról és vallásbékéről. A két katholikus legnagyobb magyar intelme a második Mohács népéhez

éneklései között, valamikor harcra megyek, soha nyereség nélkül meg nem térek." 1 Mátyás királyról szóló elmélkedéseiben még azt sem engedi meg Zrínyi, hogy a törökre „religio titulusa alatt" támadjunk. Más és méltó oka van ennek. Annál kevésbbé tűrheti az eretneküldözést. Szól a régi szent emberek exhortatiójáról a török és az eretnekség ellen s a pápák keresztes hadairól; de „ne ítéljük azokból, hogy a Mahumet, vagy Calvinus János, vagy Luther Márton hite megbántására és semmivétételére cselekedték ezeket, sem (azért), hogy erőszakkal más tévelygőket a mi hitünkre hozzunk: különb professíója vagyon az katholika hitnek, az ő geniumja idegen a háborúságtól; szent Péternek nem vala szabad a maga oltalmáért is kardoskodni." Ugyanitt I, Ulászló esküszegését s Jenő pápa és Julianus kardinális dolgát elitélvén, igen keményen leckézteti meg saját korában is az ellenreformáció vezetőit: „De ezt a mostani világban levő papjaink másképpen értik, holott éjjel-nappal szegény országunkban zelusnak neve alatt lutheránusok s kálvinisták ellen declamálnak, ezekre hadakoznak és kiáltnak, nem mezítelen igazságnak okaival és az Istentől rendelt instructióval, hanem haraggal, gyűlölséggel, s ha őtőlük lehetne, tűzzel-vassal. Nincsen talán charitás bennek, avagy ha van is, besötétíttetett az gyűlölségtől és a magok passiójátul; azért nem isteni zelus ez, hanem lábok alól felszedett ambitío, kivel magok javát s nem az Isten dicsőségét keresik, kivel Krisztus urunk intentióját, fundátióját és testamentumát elrontják." 2 A XVII. század legnagyobb magyarja, a katholikus Zrínyi is így itéli el a vallási türelmetlenséget. S mint fentebb láttuk, örült volna néki, „ha százezer katholikus mellett százezer lutheránus és százezer kálvinista vitéze volt volna a fejedelemnek, mert ennyi magyar együtt megmentené a hazát." Ugyanaz a türelmes, bölcs katholikus lélek Zrínyi is, mint Széchenyi. A maga katholikus hite mellett forró hazaszeretettel, igazi keresztyén lelkülettel és államférfiúi bölcseséggel ismeri el a többi egyházfelekezet létjogát és biztosítja ezáltal a vallásbékét. A két legnagyobb magyar, Zrínyi és Széchenyi, mind a kettő hű katholikus, szolgáltatott igazságot és elégtételt annak a magyar protestantizmusnak, mely a mohácsi vész után leghatalmasabb tényező volt a nemzetnek halottaiból való feltá1 P. Páriz F, Rudus redivivum. Romlott fal felépítése. 171. 1. 2 R. Horváth J. Zrínyi M. hadtudom, munkái 149—151 1.