Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

VIII. Fekete Ostffyasszonyfán. Fegyveres zendülés Kemenesalján és a Rábaközben

Fekete ugyan, mint maga mondja, nem adott reverzálist, de Pozsonyban őt is elitélték s ezzel papi hivatalától eltiltották. És az I. Lipót uralma alatt levő országrészben az egy Sopront s Nagyvázsony, Pápa és Légrád véghelyekét kivéve sehol sem engedték meg az evang. vallásgyakorlatot. Dunántúl is a magánéletre kényszeritett lelkészek csak titkon, néha „paraszti ruhában föl s alájárva exerceálták tisztüket". (Adtár III. 16). Feketének tanítói, papi és püspöki hármas tevékenységét tehát a plebánusok feljelentésére Széchenyi György, a vakbuzgó győri püspök sem volt hajlandó eltűrni. Kollonics bécsújhelyi püspök is, a kamarai elnök ebben teljes erővel támogatta Széchenyit. Feketével, míg a nejével Asszonyfán Ostffy Miklós kastélyában lakott, összeköttetésben voltak majd az összes dunántúli evang. nemesek. így felkeresték őt időnként Deömölki András, az ifjabb és idősebb, Noszlopy Ferenc és Tulok János Dömölkről, Mankóbüki Horváth Péter, aki egyik legbizalmasabb embere volt Ostffynak, Bükről, Telekesi Török Pál és István Egyedről, Tevely Miklós és Palonyay István Jobaházáról, Radó János Vadosfáról, Simon János, Erdős János és Gömbös István Kőszegről, Francsics Ádám, Batthyány Kristóf generális kapitánya, Wittnyédy régi jó barátja, ki Sopronban az országgyűlés idején 1681. halt meg (Sopr. Eht. 497. Wittny. lev. II. 79), és sokan mások. A kenézi plebánus vallomása szerint a kőszegiek és soproniak táplálták tanáccsal Ostffy Miklóst, hogy Fekete István prédikátort megtartsák, sőt „Sopron, Kőszeg, Pozsony, Modor^ és Szentgyörgy gyűlést is töttenek felölő és költséggel is táplálták, amint a több Rábán túl való lutheránus helységek is élésre és költségre való jót szedtenek nekie; és Feketének megtartásában, hogy itten religiójokat jobban exerceálhassák, az előljáró lutherista pátrónusok jobb részire mind egyesek." (Adtár III. 4.) Ostffy Miklóst Kollonics és Széchenyi püspök, Draskovich Miklós sárvári gróf és főudvarmester, valamint gróf Batthyány Kristóf generális által ismételten is felszólították, hogy küldje el kastélyából Feketét.