Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

VIII. Fekete Ostffyasszonyfán. Fegyveres zendülés Kemenesalján és a Rábaközben

iszom ilyen magasztalása bántólag hat egy püspök szájából. De Feketére nézve, aki szeretett jól élni, jellemző. De már a külföldön is, Lipcsében, Drezdában és másutt előkelő férfiak óvták a korai visszatéréstől és türelemre intették, míg kedvezőbbek lesznek az idők (Micae 113). Csányi János soproni krónikás pedig azt irja róla, hogy a szász választó fejedelem közvetítésével magától I. Lipót királytól kapott oltalomlevelet, mely szerint Magyarországban nem lesz bántódása, sőt a Kőszegen lefoglalt jószágát is (Grundstückl) visszakapja, de csak mint magános világi ember élhet és lelkészi hivatalát nem folytathatja. Később is Csányi szerint csak azért üldözték, mert ezt a fogadását nem tartotta meg. Ennek azonban a következmények ellenmondanak. (Csányi krón. 47.). Annyi bizonyos, hogy magok a kőszegiek nem bátorították a hazajövetelre. Őket az ellenség jobban megszállta és féken tartotta, mint sem hogy Feketét visszahívhatták volna. Időközben már Újvári András jegyző is áttért, hogy hivatalát megtarthassa. A rokonok sem kívánták vissza Feketét, mert perben állott velők. Bármily okok indították is a hazajövetelre, ezek közül a honvágyat és a gyülekezetért való aggódást, mely a második prédikációja magyar előszavából is kitűnik, nem szabad kifelednünk. 1679. június 16-án, mikor a harmadik prédikációját sajtó alá adta, még Jénában volt Klesch Dániel barátjánál, ezévi november havában pedig már váratlanul itthon termett Kőszegen. Nem jó időben érkezett. A városban csak nem régiben keltett nagy izgalmat Wesselényi özvegye, Széchy Mária grófnő, az egykori Murányi Vénus, aki férje dolgában szintén kompromittálva levén, bécsi fogságából váratlanul érkezett meg rokonaihoz Kőszegre. A város megijedt, eleinte csak az evang. Somogyi András mert a hires asszonynak szállást adni. De azután Széchy Péter gróf fogadta a kastélyába. 1679. július havában itt Kőszegen halt meg s két "hónappal Fekete megérkezése előtt szept. 20. temették a jezsuiták templomába. Kollonics, ^a kamara elnöke adta ki az