Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

II. Fekete a kőszegi rektor és magyar lelkész

eleinte annyira szerette a kőszegieket, hogy 1657. a soproniak hívására sem hagyta el a helyét, de később Wittnyédy levele szerint valamivel megbántották s 1661. nov. 1. Pössére avattatta fel magát, később pedig a Telekesi Török család lelkésze volt a vasmegyei Szécsényben. Perennyeynek vagyona is volt Kőszegen, melyet a fiskus 1680. okt. 13, mint reverzálisa ellen cselekvő prédikátorét lefoglalt. (Vár. jkönyv 1680). S a kis gimnázium tanítói mellett egyszersmind kiváló lelkészei is voltak Kőszegnek. Ilyen az iglói születésű M. Klesch Dániel, (1659—1662) előbb soproni tanár, most itt esperes is. A városbíró és a tanács megsértették, azért távozott el hirtelen. Wittnyédy több levélben is marasztalja. „Nincsen az egész consistoriumban ilyen emberünk, — irja — félő, ha elmegyen, megromlanak az Battyányi jószágában levő ecclesiák". Őt magát is kérleli, ne tegyen úgy, mint holmi „nyakas kálvinista". (Eht. Emi. 233. Sopr. Eht. 364.) Kiváló férfiú volt Perennyei mellett a magyar lelkész is, a veszprémi születésű Gödi Imre. Előbb szanyi plebánus és győri kanonok, aki 1639. térvén át, erős -hitre mutató szavakkal irta alá szimbolikus könyveinket. Először Légrádon, 1641. Csepregen, 1646. Bozsokon, majd pedig 1661. bekövetkezett haláláig Kőszegen volt magyar lelkész. 1651. aug. 5. már mint kőszegi lelkész irt levelet az üldözött csepregiek érdekében Musay Gergely püspöknek s 1661. még esperesük volt a Kőszeg vidékén levő magyar egyházaknak. Özvegye Kecskés Kata 1679. kelt végrendeletében mondja, hogy veje Ensel János már kikapta az osztályrészét. (Eht. Emi. 77. 133. 146. 195. 212. 225. 230). Utódjául Fisztrovich Györgyöt hivták meg Egyházasfaluról. Gödi és Perennyey buzgalmából új iskola'épült Kőszegen, amelyre az egész kerületben gyűjtöttek. Musay püspök már 1653. nov. 11. á röjtöki gyűlésből bocsátott ki egy eleemosynalis levelet, amelyben azt irja, hogy „az kőszegi szabad városban az scholának aedificiumja fundamentumból nagyobb részre felépíttetett s most summát akarnak gyűjteni a mesterek