Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

VII. Telekesi Török a pesti vallásügyi bizottmányban 1721. és 1722.

zetői itt a dunántúli részen telekesi Törököt mindenképen olyannak igyekeztek feltüntetni, mint a kit bizottmányi tag létére is többszörös törvényszegés, ellenszegülés stb. terhel. így például a győrmegyei Bezin tartott vizsgálatnál a felől is kikérdezték a tanukat, hogy «a lutheránus praedicátort, licentiatust vagy scholamestert ki vitte be a helységbe? maguk a falubeliek fogadták-e őket, a vagy tek. nemz. vitézlő Török István uram fáradozásival ? annyival is inkább maga ő kegyelme tette-e be őket az Rákóczy háborújának alkalmatosságával?*

1 És a győri kathol. dioecesis gravamenei között Töröknek ilynemű fáradozásai nemcsak Bezinél, hanem Babothnál és Tényőnél is bűnül vannak felróva a bizottmány aktáiban. A bizottmány Koháry István buzgó kathol. főúr elnöklete alatt (ki a Mária-egyleteknek 13,850 frtot hagyományozott) csak a következő 1721. évi márczius hó 15-én kezdte meg üléseit. A katholikus biztosok, mind számukat, mind országos hivatalukat és befolyásukat tekintve, túlnyomó erőben voltak, mi a tanácskozás sikerét a protestánsokra nézve már előre is kétségessé tette. Már az egyezkedések alapjára nézve sem tudott megegyezni a bizottmány. A katholikusok még az 1681. és 1687. évi törvényeket, sem akarták ilyenül elfogadni, hanem csak Lipót explanatióját és az evangélikusok jogait megszorító királyi rendeleteket; míg az evangélikusok az explanatiót csak Kollonich hamisítványának mondották és 1715. óta elfoglalt 140 templomot követeltek vissza, melyekről amazok hallani sem akartak. A különféle vád- és panaszleveleknek egész özöne lőn beterjesztve, a bizottmányi ülések elé. Magok a bizottmányi tagok is majd hosszú, száraz, elvont értekezésekkel fárasztották egymás türelmét, majd pedig részletes sérelmeket felsoroló panaszlevelekkel háborították fel az indulatokat, melyekre tiltakozás és ellenmondás volt a rendes felelet. «Protestatio és reprotestatio, replica és contrareplica, contradictio és recontradictio» stb. czímek alatt egymásra hezitálva kíméletlen hangon, szenvedélyes kártyások módjára, adták ki egymás ellen ütőlapjaikat. Ugy, hogy a király az elmérgesedett viták eredménytelenségét látva, július 24-én elnapolta a bizottmány üléseit. Ezen vitákban a dunántúli protestánsok érdekeit telekesi Török István és a reformátusok részéről Kenessey István, mezőlaki és mátyusházi birtokos nemes, a győri egyház s utóbb a ref. egyházkerület főgondnoka (Rákóczy alatt szintén kurucz, gr. Eszterházy Antal titkára) képviselte. De mint a többi pro1 Másolat Hrabovszky Gy. gyűjteményében 155. 1. A győri esperesség 1711—1786. jkönyveinek másolatához csatolva.