Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

IV. Telekesi Török István szerepe II. Rákóczy Ferencz hadjárataiban. A fejedelem kormánytanácsosa lesz és egy dunántúli huszárezred vezénylő ezredese

felkelők, bár a dunántúliak igen forgandó szerencsével harczolnak ez évben is. Heister Kilitinél Pozsonymegyében márcz. 31-én ismét megverte Károlyi és vak Bottyán csapatait. Ez ütközetben Török ezrede is nagy veszteséget szenvedett és katonáinak jó része szétoszlott.

1 Török már ekkor is nagy mértékben bírta Rákóczy bizalmát, mert a kincstári javak átvételével és az új hadak egyenruháztatásával a dunántúli részen ő és szentgyörgyi Horváth Zsigmond bízattak meg, s megengedtetett, hogy megfogyott ezredét Győr, Sopron és Mosón megyékből egészítse ki. A fejedelem, kinek egyik főtörekvése az volt most, hogy Dunántúlt újra visszahódítsa, I. József trónra lépte után, ennek megbízottjával, Széchenyi Pál kalocsai érsekkel békealkudozásokat folytatva, szept. 12-re Szécsénybe (Nógrádm.) országgyűlést hirdetett. A confoederált statusok ezen szervezkedő conventje az itt jelen volt telekesi Törökre az eddigieknél nagyobb, igen fontos és megtisztelő hivatalt ruházott. Beválasztották ugyanis kormánytanácsosnak (ország senatora) a fejedelem mellé rendelt 24 tagú senatusba. Ez által ő Dunántúl politikai és egyházi érdekeinek elsőrendű képviselőjévé lőn a szövetségben. Dunántúlról a középnemesség soraiból még csak a fentebbi szentgyörgyi Horváth és Fodor László szerepelnek az oeconornicum consiliumban.

2 A szécsényi gyűlés articulusai kiváló tekintettel vannak az ország vallásügyi viszonyaira is. Rákóczy ezen ügynek rendezését is a szécsényi gyűlésnek egyik főtárgyául tűzte ki. A szövetségnek protestáns tagjai többször sürgették már ezt a fejedelem előtt, így például a dunavidékiek 1704-ben. A vágvidéki protestánsok pedig a katholikus franczia és bajor szövetségesek iránt voltak bizalmatlanok.

3 És épen a vallásügy idézett elő itt is hevesebb vitákat, melyeknek békés kiegyenlítése a fejedelem bölcseségének volt érdeme. Végre is a 13. czikkely értelme szerint úgy történt a megállapodás, hogy az 1608. és 1647. évi törvények és az 1659. évi diploma értelme szerint szabad vallásgyakorlat biztosíttatik a felekezeteknek. Kimondatott ugyanitt, hogy a soproni 1681. évi törvényre támaszkodva a földesurak nem uralkodhatnak a lelkiismereten és az ez ellen történő kihágások az 1647. évi büntetéssel sújtassanak. A 17. articulus tartalmából, hol arról van szó, hogy az 1 Thaly K. Bottyán János élete. Pest 1865. 65. 1. 2 Thaly K. Rákóczy-tár, I. k. lipóczi Keczer András memorialeje 427. s köv. 1. 3 Bocsor István, Magyarország Története. Pápa, 1863. 806. 1.