Payr Sándor: Mi volt egyházi énekeink között az ária? Adatok a magyar egyházi zene történetéhez. Sopron 1932. (Különlenyomat az Evangélikus Népiskola XXXVII. évfolyamából)

is elfogadott egyházi énekversekre, hanem a racionalizmus korában nagyon is üres, száraz, majdnem egészen világias, néha szinte ko^ mikus szövegre írták az áriákat. Másutt pedig világi zenére írtak olyan-amilyen vallásos szöveget. Artner Terézia soproni költőnő például Mozartnak a szabadkőművesek számára írt kantátájára írt reformációünnepí verset. A világi zene e téren annyira ment, hogy verbunkos tánczenére írtak énekszöveget. Az áriák és kantáták kiszorították a Luther kora óta. szokásos és bibliai szövegre írt, komoly, egyházías jellegű motetteket. És ez nagy kárára volt a protestáns istentiszteletnek. Az áriák kimúlása titán ismét a régi motettekre emlékeztető egyházi vegyes- és férfikarok, a komolyabb protestáns műének (néhol orgona- és zenekarkísérettel is) teszi istentiszteletünket a korálok, a gyülekezeti közös ének mellett változatosabbá. Ezek között vannak igen kiváló, komoly, egyná*ias jellegű és művészi becsű alkotások külföldi és hazai szerzőktől. Ezek meghallgatásán épülve nincs okunk sajnálkozni a régi áriák és énekes búcsúztatók elnémulása miatt.