Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása.

az Ág. Hitvallásra hivatkoztak, a király igen durva kifakadással mondta nekik: «Die Augsburgische Gonfession die gehört in das Reich und nicht in Hungern.»

6 Csak Miksa király idejében élveztek az evangélikusok nagyobb vallásszabadságot. Tudva van, hogy Miksa maga is mily nagyra becsülte az Augusztánát. III. Frigyes pfalzi vál. fejedelemnek írta 1560-ban: «Én az Ág. Hitvallásban foglalt tudományt tartom igaz és keresztyén vallásnak és ha Isten kegyelme velem lesz, ebben kívánom életemet befejezni.> Csak apjának komoly intelme és a Habsburgok hagyományos családi politikája tartotta őt vissza az áttéréstől. Állítólag még Napoleon is felvetette a kérdést: mi lett volna Európából, ha Miksa ekkor valósággal áttér? Elmarad a harmincéves háború s ezzel Németország nagy vérvesztesége s a birodalom egységes nagy erővel léphetett volna fel a németség és a protestantizmus ellenségei ellen.

7 Rómától a különválás, az egyházkerületek szervezkedése az Augusztána alapján történt. Mutatja ezt a dunántúliak példája. Reczés János csepregi esperes és társai írják az Égyesség könyvében: «Itt az mi hazánkba is, hogy az evangéliom hirdetésének és terjedésének az ördög eszközi által akadékja ne lenne, akkorbeli (1536.) körösztyén tanétok gondolták, hogy egy bizonyos megirattatott vallást követnének, mely szerint az ű tanétásokban foglalatoskodhatnának. S mivelhogy az Augustana Confessio Istennek az evangéliom hirdetésére bizonyos választatott személytűi az Szentírásnak folyása szerint Írattatott volt és sok főfő népektül s istenfélő herczegektül jovallattatott, űk sem választoltának (Anno 1576) más Confessiót, hanem azt bevevén, az szerént tanétottanak egyebeket is és abban való állhatatos megmaradásokról mind Isten előtt s mind az ű anyaszentegyháza előtt tudományt töttenek.» S a peczőli zsinaton is, miként Reczés a csepregi kollokviumon említette, az úrvacsora tanát az Ágostai Hitvallás szerint fogadták el.

8 Melanchthon tudósítása szerint is a magyar 6 Breznyik J. Selmecbányái ev. egyház tört. I. 143. Bruckner Gy. Az Ág. Hitv. Emlékkönyve. Miskolc 1930. 45. 51. 56. 1. 7 Ottó K. Gesch. der Ref. unter Kaiser Max II. Wien 1889. 38. 60. 1. Holtzmann, Maximilian der II. 1903. Lösche, Gesch. des Prot, in Oestr.). 8 Egyesség Könyve 1598. Kiadta Masznyik E. Pozsony. 1908. 10. 1.