Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.
V. A felvilágosodás és a vallási megújhodás kora. A racionalizmus és konfesszionálizmus az újabb időkben.
Györgyhöz intézett levelében 1841. az unió barátjának mondja magát, de tudja, hogy nehéz lesz ezt megvalósítani. Gondolattöredékek az unió felett» című cikkében (Pesti Hirlap 1841. 66. sz.) óv az elhamarkodástól: a dogmákat érintetlenül kell hagyni s csak a kormányzat, egyházi szervezet terén ajánlja az egyesülést. Kossuth ajánlotta Székácsnak és Török Pál pesti ref. lelkésznek, hogy Pesten közös egyházi lapot alapítsanak, ami 1842 tavaszán meg is történt. A harmadik szerkesztő a Velegen született, Sopronban és Berlinben tanult Taubner Károly, pesti tanár és Mária Dorottya nádorasszony budai udvari papja volt. Az így megindult Prot. Egyh. és Iskolai Lapon az összefogott két kéz jelezte, hogy az unió szolgálatában áll. 97 Az egyetemes gyűlés 1841 őszén nagy lelkesedéssel fogadta gróf Zay felügyelő indítványát. Az uniói vegyes bizottság tagjai voltak: Perlaky Dávid esperes, Wimmer Ágoston, Haubner Máté, Hetyésy László soproni igazgató, a pozsonyi Simkó Vilmos és Boleman István, az eperjesi Kolbenheyer Mór és Vandrák András, Pesten Schedius Lajos, Kossuth Lajos, Székács József, Pulszky Ferenc. Csak a német és tót ajkú lelkészek voltak tartózkodók. A misérdi Christoffy István Mária Dorotya kedves papja Wimmert köpenyforgatónak mondta Bauhofer György előtt, mivel Zay gróf kedvóért az unió mellé állott, holott előbb más volt a theol. álláspontja. Több helyen alakult közös protestáns gyülekezet. Győr 10.000 forintos alapítványt ajánlott fel az esetre, ha a pápai ref. főiskolát áthozzák Győrré és közös iskolává teszik. A reformátusok között nem volt általános a lelkesedós. A nemzet buzgó napszámosa, a theologia terén is jártas Fáy András tett az unióért legtöbbet. Az új egyházi lapban mondta el véleményét 1842. és 1844. Eleinte kevésre becsüli a szimbólumokat, melyek «sem a földi, sem az örök boldogság célját nem szolgálják». Ezért a lelkészek és tanárok ne is esküdjenek a szimbólumokra. Legfeljebb csak tekintélyes tanácsadók ezek, de csak a Biblia kötelező. Később látva, hogy a két felekezet a szimbolisták és antiszimbolisták pártjára szakadt szét, 1844. a pesti közös egy97 Ballagi Mór, Emlékbeszéd Székács felett Bpest 1879. 21. 1. Bauhofer Gy. lelkészi naplója. Prot. Szemle 1907. 286. 287. Bácz Kálmán, Uniói törekvések a negyvenes években. Prot. Szemle 1897. 361.
