Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása.

az ősi papi dinasztiának törzsatyja, mint Luther és. Melanchthon tanítványa, jelenvolt Augsburgban az Ágostai Hitvallás felolvasásán s később is a Szepessógben ő volt a Hitvallás egyik legbuzgóbb őre.

3 De voltak bizonyára más magyarok is, kik a nagy eseményről hirt hoztak és a Hitvallás latin és német Kiadásai bizonyára nálunk is korán elterjedtek. Hiszen hazánkban éppen oly nagy egyházi, pedagógiai és politikai szükség volt erre, mint Németországban. Pomarius Sámuel eperjesi igazgató mondja, hogy az Aug. Conf. már a XVI. században le volt fordítva magyar nyelvre is. De nyomtatásban ilyen nem maradt fenn. A magyar reformáció igazán az Ágostai Hitvallással indult és szilárdult meg. Az első hazai zsinatok és külön magyar hitvallások ezen alapultak. 1530 és 1531 a hazai legrégibb egyházközségek Eperjes, Sárospatak, Pápa Debrecen) alapítási éve. Erre a Confessiora alapította tanítását Dévay, Honter János, Stockei Lénárd, Batizi András, Sztáray Mihály, Szegedi Máté, Bornemisza Péter. A szászok medgyesi zsinata Erdélyben 1545. ezt fogadta el. Az erdődi zsinat szintén 1545. melyet Drágfi Gáspár hívott össze, Kopácsi István elnöklete alatt és Batizi jelenlétében az Augusztána alapján készített 11 hitcikket, az utolsóban a 12-ikben mintegy feleslegesnek találva a további fogalmazást, pedig kimondja: «A többi hitágazatokban egyetértünk az igaz egyházzal, amint az nyilván látható azon hitvallásban, amely Ágostában V. Károly mindig felséges, győzhetetlen császárnak 1530-ik évben beadatott. Még a beregszászi (1552), az óvári (1554) és az Ecsedi Báthory György védelme alatt tartott II. erdődi zsinat is (1555) az A. Conf. alapján állott.

4 A felvidéki három magyar hitvallás: az öt sz. kir. városé, melyet Stockei Lénárd írt (Pentapolitana 1549.) a hét bányavárosé, melyet Kammerknecht Cubicularius Ulrik Selmecbányái lelkész szerkesztett (Heptapolitana 3 Ribini I. 46, Klein S. Nachrichten I. 327. Weber S. Mon. der ev. Gem. Bela 33. 1. Payr S. Serpilius Quendel Lőrinc háza. Ev. Ehi Élet 1916. 191. 1. 4 Warga L. Ker. Egyház tört. II. 234. Kiss Áron, Magyar ret'. zsinatok a XVI. sz. 14. és 33. 1. Pukánszky B. Az Ág. Hitv. megszilárdulása az erdélyi szászok között. Prot. Szemle 1924. 554.