Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.
IV. Az Ágostai Hitvallás az elnyomatás és a pietizmus korában.
a zsinat összes szimbolikus könyveinket, első helyen pedig a «meg nem változtatott Ágostai Hitvallást» (Augustana Invariata), helyesli, megerősíti s a benne kárhoztatott eretnekségeket a magyarországi evang. egyházakból örök időkre száműzi «különösen pedig a pietismust ennek minden tartozékával.» Kerman már zsinati meghívó levelében «az Ür szőlőjét pusztító rókáknak és rokafiaknak» mondja a pietistákat. A Haliéból visszatért theologus ifjaktól reversalist vagy esküt vett. Megrémült, hogy Bél Mátyás ocsovai ifjút konrektornak hívták, «aki által Besztercebánya egy fészke leszen a pietizmusnak.» Gephalides Sámuel gölnicbányai lelkésznél házkutatást tartott és feltörette a könyvesszekrényét. Ez a szegény beteg pap hat gyermekével kénytelen volt kivándorolni és Zinzendorf nagynénje, Gersdorf Zsófia birtokán Herrnhut mellett talált menedékhelyet. 59 Az orthodoxia nem csak belső veszedelmet látott a pietizmusban, hanem kifelé is hithűnek akart mutatkozni, hogy Bársony György vádjával ne üldözhessék az egyházat. Pedig ezek a buzgó magyar pietista lelkészek: Torkos András, Bél Mátyás, Szeniczei Bárány György, Vásonyi Márton, Sartorius Szabó János, csak a vallásos életet akarták bensőbbé, gyakorlati téren is gyümölcsözőbbé tenni; az egyház régi tanán semmit sem változtattak. Hiszen Luther Kis Kátéját magyarázták ós adták ki többszörösen is. Sőt Bárány György, a tolna-baranyai új esperesség alapítója, ez a magyar Francke, volt az, aki 1740. az Ágostai Hitvallást is újra kiadta. A korábbi kiadást még mint Lövei Balázs papiházában forgolódó «gyáva inas» ismerte meg Győrött. Bárány hithű theologusnak bizonyult már egyéb kiadott munkáival is: Luther Kátéjával, Gerengel Simon soproni lelkész Summájával, a Diktumos Könyvvel (Lelki Fegyverház 1733.), amelybe három esztendeig való fizetését beleölte és Szentgróthi Mihály dörgicsei lelkésszel a püspöki papavatás felett folytatott vitájával, amelyben helyesli, hogy a kandidátusok az Aug. Confessióra esküt 59 Zsilinszky M. Egy forradalmi zsinat tört. 79. Payr S. Magyar pietisták a XVIII. században. Egyháztört. Monográfiák, Bpest 1898. 99. 1.
