Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.
IV. Az Ágostai Hitvallás az elnyomatás és a pietizmus korában.
az Aug. Confessio szerint az «episcopi» azok «quibus est commissum ministerium verbi et sacramentorum». Vagyis püspök és lelkész közt nincs hierarchikus fokozat, sőt még hittani kérdésekben is «ecclesiae apud nos docent», tehát nem csak a püspökök, nem is csak a lelkészek, hanem a gyülekezetek, tehát a világiak is részt vesznek a hittani kérdések eldöntésében. Figyelmet érdemel, hogy Bársony váradi püspök is Pázmány Kalauza nyomán mennyire áttanulmányozta az Ágostai Hitvallást és mily furfangosan akarta a Confessiótól való eltérést a magyar protestánsok ellen felhasználni. De ezek sem maradtak adósok a felelettel. Négy munkát is írtak Bársony müve ellen. Az elsőnek címe: Falsitas Veritatis Tóti Mundo Declaratae. Név és hely nélkül jelent meg. Bod Péter Pósaházi János sárospataki tanárnak tulajdonítja. Újra lenyomatta a Hist. Diplom, de Statu Ev. Appendix 146—152. 1. (Szabó K. Régi M. Könyvtár II. 2052.) A második: Falsitas Toti Mundo Detecta. Antwerpen 1672. (Hamis helynév) 12. rét 43 lap. A betűk és diszítmények szerint Kolozsvárott nyomatták. Megvan a pozsonyi ev. lyc. könyvtárában. Szabó Károly Bethlen Miklósnak tulajdonítja. (Szabó K. Régi M. K. II. 1295. sz.) A harmadik válasz Komáromi Csipkés Györgytől való: Molinien Sisyphium. Kolozsvár 1672. 4. r. 16 levél (Szabó K. II. 1294. sz.) A negyedik feleletről alább szólunk. Az elnyomatás évtizedeiben is gyülekezeteink, lelkészeink és tanítóink hívek maradtak a «meg nem változtatott* (Invariata) Ágostai Hitvalláshoz. Dunántúl a felavatott és megválasztott lelkészek a Liber Concordiae kötetéhez fűzött papírlapokra írták hűségnyilatkozatukat és nevüket, de a Concordia könyve mellett még külön kiemelik az «Invariata Augustanahoz» való ragaszkodásukat és gyülekezeteiket is ezzel a hitvallással jelzik. Így például Szakonyi Miklós sokorókajári lelkész a röjtöki kisgyűlésen 1653. nov. 11-ón kijelenti és aláírja, hogy az Aug. Confessio, az Apológia és az egész Concordia-könyv szerint fog tanítani. Schubert Antal pomogyi lelkész pedig 1656. a büki zsinaton csak is az Augusztánát említi aláírásában. Kövesdi Pál tudós gimn. igazgató, megválasztott soproni magyar lelkész pedig a kőszegi gyűlésen 1663. jún. 26. így ír alá: