Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.
III. Az Ágostai Hitvallás Pázmány és az ellenreformáció korában. Három magyar Augusztána a XVII. század elején.
bonyba. Kanizsai Páifi János is az első református presbyterium szervezetét és szabályzatát nem Svájcból, Genfből, hanem Heidelbergből, német könyvecskéből vette át. A német reformáció tehát egyházi téren több tekintetben közös dajkánk volt, de egyik protestáns egyházfelekezetünket sem tette németté, mint ahogyan Pázmány mémet hitnek» nevezi a reformációt. Akik hittanukban a Szentírással megegyező és ebből merített Ágostai Hitvallást követték, éppen oly jó magyarok voltak és maradtak, mint akik a Heidelbergi Kátét és a Helvét Hitvallást tanulták. III. Az Ágostai Hitvallás Pázmány és az ellenreformáció korában. Három magyar Augusztána a XVII. század elején. Pázmány és az ellenreformáció korában mind jobban volt érezhető, hogy a magyar Egyesség Könyve (Formula Concordiae) mellett nagy szükség van az Augusztána magyar a lelkészek használhatták, de a hitviták harcában szükséa lelkészek használhatták, de a hitviták ahrcában szükségessé vált, hogy maga a nép is beletekinthessen ebbe az első és legfontosabb hitvallási iratunkba. Az egész Concordia-könyvben Luther-kátéja mellett egyházunk az Augusztánát tekintette legértékesebbnek és gyakorlati célra is legszükségesebbnek. Ezért megelégedett azzal, ha a lelkészek felavatásuk előtt a szokásos aláírásukban a Concordia-könyv helyett röviden csak az Ágostai Hitvallást említették, így például a jeles Magyari István is, Nádasdy Ferenc tábori lelkésze, a későbbi sárvári esperes, 1599. jún. 9. a heg3 T falui zsinaton csak ennek írta alá: «huic Orthodoxae Confessioni Augustanae salva conscientia bonaque fide subscripsi.» Pápai Péter röjtöki, Rusa Mihály kőszegi, Cziczak János sopronkeresztúri, Iványi Antal peresztegi rektor és mások is 1598. csak az Augusztánát említik aláírásukban. 23 Egyházukat hivatalosan és következetesen ágostai hitvallásúnak nevezik. «Verae ac GaÜiolicae Ecclesiae, quam Augustanam vocant> — írja 1597. jún. 17-én Rusa Mihály. Pázmány Péter is az «Augsburgi Con23 p a y r s. Egyháztört. Emi. 57. 1. Az Egyesség Könyve dunántúli aláíróinak névsorában.
