Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

II. Elhajlás az eredeti Hitvallástól. A Variata, az Interimek és a Corpus Doctrinae Philippicum; a kryptokalvinizmus és a Formula Concordiae Magyarországban.

egynémely történetírónk még ma is megteszi? De hát akkor hova tegyük a dunántúli törzsökös magyar lutheránus gyülekezeteket, melyek a reformáció kora óta minden üldöztetés tüzében híven kitartottak Luther és az Augusztána mellett mind e mai napig? És a Felvidéken is magyar volt a sáros-zempléni á. h. evang. esperesség, Bártfán 1593. külön magyar ónekeskönyvet kellett számukra nyomatni. És ezeket nem a kálvinizmus, hanem az erőszakos pápista ellenreformáció fogyasztotta meg és szorította ki helyükből. Igaz volna, hogy a magyar mint turáni keleti népfaj a fatalizmusra hajlandó s ezért fogadta szívesen a kálvinista predestinációt? Vagy a magyar nép közmondásos józanságának tulajdonítsuk, hogy Luther mélyebb vallásos miszticizmusától a racionalizmus felé hajolt? De akkor nem a kálvinizmusnál állott volna meg, hanem Zwinglitől az unitáriusok, sőt a szombatosok táborába ment volna át, amint hogy Meliusz Péternek kemény harcot kellett is vívni az unitáriusokkal. Ezt a kérdést, azt hiszem, helyesen oldotta meg már Pokoly József az erdélyi reformáció történetében. Jól mondja Pokoly, hogy a magyar erősen vallásos kedélyű nép, az a bizonyos «józan vallásossága* a csodakórságnak, a vakbuzgóságnak kerülésében és nem a vallás misticizmusának megvetésében nyilvánul meg. Azért is a magyar lehet jő katholikus, jó lutheránus és jó kálvinista. Egyik felekezet sem foglalhatja le maga számára a «magyar vallás» nevét. A históriai sorrend pedig az, hogy először a zwingliánusok nevezték «magyar vallásnak) a magok hitét.

19 Pokoly József elismeri és kimondja, hogy Melanchthonnak úgynevezett «kryptokalvinizmusa» volt hazánkban a református egyháznak útegyengetője s a hazai ref. egyház így az eredetét nem is Genfre vagy Zürichre, hanem Wittenbergre viszi vissza. Maga Meliusz Péter is Wittenbergben tanult s Skaricza szerint előbb brenziánus volt, csak Szegedi Kis István térítette át magához. Meliuszt és a többi magyart Luther halála után a Melanchthon hatása alatt Wittenbergben lábra kapott filippista és kryptokál19 Pokoly J. Az erdélyi ref. egyház története. Bp. 1904. I. k. 120. 1.