Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Budapest 1905. (A Luther-Társaság LII. kiadványa)

IV. A XVIII. században élt Perlakyak.

mölkön, a mikor őt, Perlaky Dávid esperestől, mint unokatestvérétől búcsúztatja Zigán János högyészi lelkész.

1 c) I/. Perlaky János, gergelyi lelkész, egyházkerületi főjegyző (1703—1763). Perlaky Dávidnak és Hunnius Katalinnak második . fia, Józsefnek, a püspöknek testvéröcscse. Sajó-Gömörben született 1703-ban. Bátyjával együtt ez is visszakerült Dunántúlra. Tanulmányainak befejezése után 1732-ben Csetneken Antoni Sámuel által avattatott fel lelkészszé, a mikor a vasmegyei Szergénybe volt meghívása. Előzetesen már Karakó-Szörcsökön is szolgálta az egyházat, valószínűleg mint tanító. A Perlakyak predikácziós gyűjteményében foglalt halotti beszédét ez utóbbi helyen írta 1730. decz. 7. Szergényben egy esztendőt sem tölthetett, mert a többi vasmegyei lelkészszel együtt Zinzendorf Lajos győri püspök által ő is elűzetett állomásáról.'

2 1733-ban Gergelyibe hívták. Mint a kerület egyik tekintélyes lelkészét érte itt az a kitüntetés, hogy Tóth János püspök a hosszú egyházlátogatási kőrútban kifáradva a még hátralevő egyházak visitatióját reábízta. A püspök halála után pedig 1746-ban ennek lelkész utódjául Téthre választatott meg. Ezt a cserét csak habozás után s főként bátyjának biztatására fogadta el. Mint téthi lelkésznek része volt azon irodalmi vállalkozásban, melyet Fábri Gergely püspök 1750-ben jún. 18-án Felpéczen kezdeményezett. Perlakyra itt a refor1 Zigán J. Búcsúztató versek. Veszprém 1802. 2 Miskey A. feljegyzése Hrabovszky gyűjteményében. ' :,.-. - 3*