Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Budapest 1905. (A Luther-Társaság LII. kiadványa)

I. A Perlakyak ősei. Evangélikus, református és római katholikus Perlakyak

poenitentia tartó bűnössel való vetekedése'' cz. munkáját 1573-ben Zrínyi Györgynek, Kristófnak és Miklósnak ajánlotta. így már Perlakon is korán volt evang. egyházközség. Lelkészei közül csak Küsznich Tamás nevét * ismerem, ki 1612. április 3-án szerepel a Formula Concordiae aláirói között Forgács Mátyás stridói, Szalaszegi János muraszombati és Suttak Mátyás beliczai lelkészekkel együtt; és Ballasowitz Tamásét, a ki meg Lövőn (Német-Lövő, Sopron m.) az 1615 évi május 21-én tartott zsinaton írta alá ugyanazon hitvallási iratot szintén több muraközi lelkész társaságában. 1 Perlakon csak a XVII. század második negyedében szűnt meg az evang. vallásgyakorlat, a mikor egy másik Zrínyi György, Miklósnak, a költőnek atyja, az egész Muraközből, Stridó, Szerdahely, Belicza, Perlak stb. helyekről elűzte az evang. lelkészeket. De még a költő Zrínyi is, ki egyébként is nagy elismeréssel szól a protestánsokról, megőrizte csáktornyai kincstárában Luther Mártonnak és nejének, Bora Katalinnak igen díszes arczképeit.

2 Tehát még azon Perlakyak is, a kik netán ősi fészkükben, a Muraközben megmaradtak volna, a reformáczió első századában szabadon vallhatták evangeliomi hitüket. A XVII. század második felében Zalában még Légrádon, Somogyban Surdon, Nemes-Pátrón és Felső Magyarországban találkozunk Perlakyakkal. 1 Hrabovszky Gy. Scrinium Antiquarium cz. kéziratgyűjteményében XIII. kötet. A rossz írás miatt a nevek rosszul voltak olvashatók. 2 Tollius Jakab beszéli. Szilágyi S. Történeti Rajzok 216. 1.