Payr Sándor: A magyar protestáns gályarabok. Budapest 1927. (Keresztyén hithősök II.)

III.A gyászos évtized kezdete. Öt rendkívüli törvényszék három év alatt

III. A gyászos évtized kezdete. Öt rendkívüli törvényszék három év alatt. Magyarországnak azután három év alatt öt rendkívüli törvényszékben volt része. Széchenyi és Kollonics püspök pedig császári katonasággal járt templomokat foglalni és papokat, tanítókat kergetni. Mikor Bognár György jeles győri lelkészünket és Aáchs Mihály rektort, a kuruc kor egyházi lantosát, elfogva Győrött a püspökvárba vezették, Széchenyi püspök az ablakból kiáltott le: „Ne hozzátok ide az ebeket, hanem az pusztai kapura vigyétek ki". (Ott volt t. i. a vesztőhely.)* Száki János ékeli ref. lelkészt Komáromban 1672-ben azzal vádolták,, hogy gyújtogat s azzal büntették, hogy egy jezsuita leborotváltatta a haját és forró ólmot öntetett fejére, azt mondván: „Önts az ő fejére szentelt olajat, mert méltó a drágakenetre". Rokonát, Suri Lőrincné özvegy papnét pedig hasonló vád miatt lefejezték. Egykorú feljegyzés és kép is bizonyítja e szörnyűséget. (Prot. Szemle, 1903. 450. 1. Fabó, Monumenta és Ember P. 444.) Az első törvényszéknek Pozsonyban 1671 január 3-án még Rottal volt az elnöke. Ez elé a protestáns nemeseket idézték. A kivégzett Bónis Ferencet a lutheránus temetőbe temették, e mellett kapott helyet Czeglédy István is, a jeles kassai pap, ki már Nagyszombat határában meghalt és holtan hozták Pozsonyba. Ez a törvényszék Ítélte el már holta után vagyonelkobzásra Wittnyédy Istvánt is, a hírneves soproni prókátort. Családi háza a Szent György templom mellett a jezsuitáké lett; másik házát, mely jelenleg az evangélikus ifjúsági * N. Múzeum. Kézirat. Quart, Lat. 1185.