Payr Sándor: A magyar protestáns gályarabok. Budapest 1927. (Keresztyén hithősök II.)

II. A rebellió vagy a religio (lázadás vagy vallás) miatt szenvedtek-e a gályarabok? Mi volt az ürügy és mi volt az üldözés igazi oka és célja?

gályarab papok említett szenvedései; és amely magasabb, dicsőbb vagy fönségesebb lelkületét mutathatná a müveit magyarnak, mint azoknak történetei. Oh Barátom, óriások voltak azok hozzánk képest azon erényekben, melyekben mi csecsemők vagyunk". (Dtuli Prot.. Lap 1926, 33. 1.) A szenvedés gyöngyöket is, költészetet, irodalmi becsű énekeket sajtolt ki a gályarabok lelkéből. Ezek is történeti források. És mennyi egykorú levél, album és emlékirat Velencéből, Nápolyból, Svájcból, Hollandiából, mennyi diplomáciai akta, jegyzőkönyv és egykorú nyomtatvány (Apológia Ministrorum), holland és német kiadványok rézmetszetekkel, Sellyei és Harsányi arcképei olajfestményben, melyeket Zürichben házigazdájuk, Hospinianus Rudolf készíttetett Meyer Konrád jeles festővel, mind ezek az irodalmi és művészeti emlékek az események hitelességéről tanúskodnak. Ujabban Thury Etele adott ki egész csomó svájci és hollandi oklevelet. (Adatok. Bpest, 1912.) Miklós Ödön pedig a „Holland intervenció" történetét irta meg külön füzetben. (Pápa, 1918.) Tehát nem meséről, hanem a leghitelesebb történetről van itt szó. II. A rebellió vagy a religio (lázadás vagy vallás) miatt szenvedtek-e a gályarabok? Mi volt az ürügy és mi volt az üldözés igazi oka és célja? így fog megdőlni a másik vádpont is, hogy a gályarabok nem hitük, hanem közönséges politikai vétség, lázadás miatt szenvedtek volna kínos fogságot. Megcáfolja ezt a puszta, hiteles történet. Wesselényi szövetségében gyanús volt minden^ magyar. A vasvári béke miatt még Lippay György pri-