Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VII. A vadosfai vallási zavargás következményei.' A jobbágyok közül 42-en befogatnak, a nemeseket megyei hatóság elé idézik. Fábri csak később az udvari kanczellária parancsolatából vonatik perbe

az ügybe. 1. Sidonits Katalin zsebeházi katolikus nő azt vallotta, hogy Fábri Szent István napja előtt 3—4 nappal Nagy Mihály társaságában Kiss Imre nemesnél volt Zsebeházán és innen Farad felé mentek tovább. Ez a vallomás annyiban lehetett terhelő Fábrira, hogy őt is a vidéki evangélikusok összetoborzásával vádolhatták. 2. Nagy Imre, kat. tanú, Radó Jánosra hivatkozva vallotta, hogy a lelkész levélben hivta össze Szent István napjára a más falubelieket; a meghiteltetésnél pedig oda módosította vallomását, hogy társától, Pirka Jánostól hallotta ezeket. 3. Balogh Ádám evang. egyháztag vallotta, hogy lelkészök megelőző vasárnapon a szószékről hirdette ki, hogy a hivek Szent István ünnepén istenitiszteletre gyűljenek össze. 4. Vörös Éva apostata vallotta, hogy Fábri Gergely a délutáni könyörgés elvégzése után beszédet tartott a nép előtt, melyben őket őrködésre hivta fel, az összeseregletteket köszönő szavakkal megdicsérte és hálaadó beszédet mondott, hogy Isten nem engedte meg a pápistáknak a kápolna felszentelését. 5. Végül még Bötskei Örzse kat. nő vallotta, hogy a pap szolgálója, Kalmárné kisfaludi özvegyasszonynak unokája, azzal fenyegetődzött, hogy a pápistákra nagy veszedelem fog következni. íme ennyi az egész, a mennyit a hosszú faggatások után is Fábri ellenségeitől, csacska asszonyoktól, néhány talán urára haragos cselédtől megtudhattak. Azt, a mit egyik hive, Balogh Ádám vallott, egész jóhiszemüleg is tehette, mert Szent István napján máskor is tarthatott Fábri isteni tiszteletet. Több gyanuokot meríthetett azonban a vizsgálat Fábri ellen Horváth Ádámnak úgy talált leveléből. Tudjuk, hogy az elnyomott