Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

kedő ifjúság, abban se szándékja, se akaratja, még- csak tudománya se lévén a faluba benn, csendességben az Aug. Confession levő népnek; akkor immár az ekkla elejinek protestatiójára mindenfelöl a bucsus nép haza takarodván, megértvén, hogy felséges királyné asszonyunk előtt légyen a dolog, egyedül a mihályi pap népével együtt kivül a gyöpön tartózkodván." Helyesen okoskodik a „Species Facti" irója, midőn az egész zavargás szerzőiül és tulaj donképeni inditóiképen a katolikusokat állítja oda és pedig a következő öt okból: 1. Kisfaludi Balázs per alatt álló, elzálogositott telken az evang. birtokostársak ellenmondása daczára, a nélkül, hogy a kápolnára szükség lett volna a teljesen evang. artikularis helyen, még az ő felségéhez felterjesztett protestácziónak elintézése előtt tette amaz újításokat. 2. A, szomszédos plebánusok pénzbüntetés terhe alatt csődítették össze a népet Vadosfára, a mihályii plebánus pedig különféle komoly híresztelések által annyira megrémítette és felizgatta az evang. lakosságot, hogy nem volt csoda, ha féltett jogainak fentartása végett a törvénytelen és erőszakos beavatkozással szemben ö is erővel védte magát. 3. A mihályii plebánus értesittetvén az ügynek ő felsége elé történt viteléről, kijelentette, hogy ő vele ő felsége sem rendelkezik, hanem csak a pápa és a püspök. 4. Ugyanazon plebánus az evang. birtokos kertjében, ennek tiltakozása daczára szent képeket függesztetett ki és ott misézni akart; a csornai asztalos pedig az ő eljárása által bátorítva szidja a kert tulajdonosának fiát és a verekedést is tényleg ez kezdi. 5. A többi katolikusok is Radó Istvánra rohantak s megverték őt, a szekerek mögött állókat pedig