Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

míg ő felségének kegyelmes válasza megérkezik, a melyre hihetőleg már nem sokáig kell várniok. De ez mind nem Használt semmit. Úgy kilencz óra tájban megjött Niczky kocsin megelőzve a mihályii proczessiót. Senkitől fel nem tartóztatva bement a faluba s Radó László házába szállt nővérével és néhai Czabler Illés özvegyével. Kisfaludi Klárával, kiket később Szőllősi Ádám és Dugovits József főbirák, majd végül maga Kisfaludi Balázs is követtek. Ez utóbbi mielőtt a faluba bejött volna, a mihályii proczessióval megállott a falun kivül és Radó Lászlót magához kéretvén megkérdezé : van-e valami rendeletük, mely az ő szándékuknak útjában állana'? Radó megfordíta a kérdést, hogy inkább ő jött-e valamely királyi engedélyijei? Mert ha igen, úgy minden hitrokonai vele együtt engedelmeskedni fognak neki; de ha nem, úgy kéri őt, hogy a királyi rendelet megérkezéséig a szándékolt újítást ne tegye meg, a mi ellen tiltakozik is; ha pedig erőszakosan akarja végrehajtani szándékát és az önkényesen felizgatott nép részéről valami kellemetlenség' éri, azt senki másnak ne tulajdonítsa, mint magának. Ezen kölcsönös nyilatkozatok után Kisfaludi Balázs még megkérdezé, hogy beeresztik-e őt is a faluba ? Nem csak hogy beeresztették, hanem maga Radó a saját házához kellő tisztelettel vezette el őt és vele hozott nejét. Itt az evangélikusok képviselői a jelenvoltak s köztük a két főbíró előtt is ismételték protestatio^ukat hivatkozva az 1731.ápr. (lés 1742. szept. 24-énkeltkirályirezoiucziókra; s a kápolnaszentelés elhalasztását annyival is inkább kérték, mivel ő felségéhez is folyamodványt terjesztettek fel és legrövidebb idő alatt várják a kegyelmes választ,