Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

III. Fábrinak vadosfai lelkészi működése és első szereplése az egyházkerületben. Gróf Zichy Ferencz, győri püspök egyházlátogatása Vadosfán.

zésekkel kiséri. Mig az élete vége felé már hosszasan sinylődő Vásonyi alatt a gyülekezet háztartása rendezetlen, a pénztár üres és a papi fizetés sem volt kiszolgáltatva : [addig Fábri alatt mindenek jó rendben és ékesen folynak, sőt pénztári maradványuk és egy kis vagyonkájok is gyül össze. Az iskolamesteren kivül preceptort is tartanak (Dorkovits uramat) a ki a növendékeket a gimnáziumra késziti elő, s ezeket valamint a papot, rendesen fizetik. A templomépitésből fenmaradt tartozásukat törlesztik. Az özvegy papnénak, Vásonyinének is némi nyugdíjfélét és lakást adnak, majd meg fiát, Vásonyi Sámuelt*) segélyezik, midőn a külföldi akadémiára indul. Fábri papjok helyett is lefizetik a vármegyétől rá rótt insurrectio-költséget. Egy notabilis bujdosót segélyeznek és a jótékonyságnak egyéb nemeit is gyakorolják, sőt már egy kis luxust is megengedtek maguknak.**) Már az 1739-ki számadáskor Írhatja Fábri: „Az irgalmas Isten annyira vitte jövedelmét az Ekklának, hogy 25 irtot interesre adtak." Rendes számadó gyűléseket tartott s ezeken határoztak a készpénznek elhelyezése felett. 1743-ban már 574 frton felül volt a gyülekezetnek kiadni való pénze. A capitalisok és interesek incassatiójára rendeltetett nemes és vitézlő Radó László uram Vadosfán és ő kegyelme mellé nemes Szántó Ferencz uram Tót-Kereszturon. Mind a belsők, mind a külsők *) Később téthi pap, de csak rövid ideig, kinek gyenge melle miatt igen hányatott élete volt. **) 1738. jan. 14. Tóth Sipkovits János esperesi látogatása alkalmával az 1 frt honoráriumon felül 1 frt és 42 dénár költséggel oly fényes lakomát csapott az ekklézsia, hogy többek közt még „Caffe" is volt.