Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)
II. Fábri származása, tanuló évei és győri tanársága
sőbbi jeles győri majd soproni pap) és Haynóczy Sámuel (Dániel unokaöcscse, később soproni tanár s majd nemescsoói pap). Az iskola a mai algimnáziumnak felelhetett meg két tanerővel, de lehet, hogy az egyház két kántora (a magyaroké Drnóczy, a németeké Gayer s utána Pajor) s talán a lelkész is segédkezett a tanításban. A tanulók itt legfeljebb csak az akkor úgynevezett donatisták, grammatisták és syntaxisták osztályait végezhették és a tertia, secunda, prima vagyis a rhetorok, poéták és logikusok osztályaira Sopronba mentek. A győri konvent iskolai s különösen vallástani könyvek kiadásával is kivánta iskolájának érdekeit szolgálni. 1729-ben „újonnan magyarrá fordítva" adta ki*) a Győri Katechismust „a győri lutherana oskolába tanuló ifjúságnak kedvéért" és ajánlja azt a „Dunán innend levő hozzánk tartozó magyar ecclesiáknak" is. Az előszóban fájlalja a konvent, hogy az oskolamesterek nem ültetik tanítványaikat a Jézus lábaihoz. „Sok kisdedek szépen syllabikálnak, deák igéket megtanultának, de nem tudják a Miatyánkot, Tízparancsolatot, Hiszekegyistent és egyéb szükséges imádságokat. S mivel a magyar katechismusok mostanság főképen megfogyatkoztanak, lelkünkben járó dolognak ítéltük lenni, hogy arról provideálnánk." A kátéhoz van kötve az 1733-ban (a hely megjelölése nélkül) megjelent „Panoplia Catholica, azaz Lelki fegyverház az oskolába járó gyermekeknek felfegyverkeztetésekre." Csupa szentirásbeli idézetek, a *) 1709-ben is jelent meg Győri Katechismus Saxoniai Hala városában Orbán István által nyomatva. Az 1729. kiadásnál nincs jelezve a nyomatás helye.