Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

II. Fábri származása, tanuló évei és győri tanársága

évi jiü. 25-én Buchholtz már ujabban Sopronba ajánlotta őt. Sopronnak iskoláját is csak egy tanéven át látogatta, de ez alatt oly jeles tanárokat hallgathatott, mint a milyenek Deccard János és Haynóczy Dániel voltak.*) A következő 1728. évi okt. 2-án a vittenbergi főiskola hallgatójául iratkozott be az ottani anyakönyv tanúsítása szerint. Vittenbergben ez évi okt. 8-án kelt és Perlaky Józsefet, a győri konrektort és a későbbi .püspököt uj hivatalának .elfoglalásakor üdvözlő levele mutatja, hogy Fábrit ezen jelesünkhöz korai barátság és ismeretség fűzte.'Ugyancsak itt Vittenbergben még tanuló korában latin versekben siratta tanárának Wernsdorf Teofilnak**) halálát. Nevezetes külföldi tartózkodása arról is, hogy Sartorius János nemescsoói papnak 1730. Vittenbergben megjelent „Magyar Lelki Óra" czimü jeles és sok tekintetben önálló énekeskönyve,— mely hymnologusaink részéről több méltánylást érdemelne, mint a mennyiben eddig részesült — az előszó szerint Fábri Gergely és a Szent-Bene/lekről származó Lutherits Péter segítségével készült, i *) Nagy tudományokról és szép latinságukról hires tanférfiak, a kik messze vidékről is magokhoz vonzót!ák a tanuló ifjúságot. Ennek száma akkor 260—300 között változott. Deccard 1712—1740-ig volt a soproni iskola büszkesége, a ki Viltenbergben 5 éven át készült a tanárságra s érdemeiért később a jénai latintársaság is tagjául választotta. Jeles történeti, földrajzi, természetrajzi és gazdászati munkákat hagyott hátra kéziratokban. Haynóczy az előbbinek veje és méltó utódja 1718—1747-ig volt tanár és igazgató Sopronban, Wallaszky kora Cicerójának mondja, a jenai latin társaságnak szintén tagja. A soproni iskolába egészen uj tanrendszert hozott be. Több becses munkája is van a fentebb emiitett üdvözlő levélen kivül. (Lásd Müllner, a soproni főtanoda története.) **) „De progressu emendatae per Lutherum religionis" cz. művében a magyar viszonyokat is élénk figyelemmel kiséri. Schmal többször idéz belőle.