Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

I. A dunántúli egyházak állapota Fábri korában

azok a szép idők, mikor még a Nádasdy és Batthyányi grófok voltak a dunántúli evangélikusok védurai! E szerep a 18. században már csak a középnemességre maradt. De ezek száma is jelentékenyen megfogyott és épen evang. hitök volt legnagyobb akadálya annak, hogy nagyobb országos szerepre nem emelkedhettek. Mig a 17. század elején 300" virágzó gyülekezetünk volt csak itt dunántul, és Musay Gergely superintendens is*) még 1661-ben létezett 220 anyagyülekezetet tud felsorolni (Somogyon, Tolnán és Baranyán kivül), a melyeket, 9 esperesi kerületbe osztva a superitendens, 7 fő- és 1 alesperes kormányoztak: addig 1750-ben Somogyot, Tolnát és Baranyát is beleszámítva alig volt a kerületben 60 gyülekezet s ezek közül is soknak csak tanítója volt, lelkésze pedig nem.**) Katolikus irók dicsekesznek vele, hogy mennyit veszített e században a protestáns és mennyit hódított a katolikus egyház^***) Buzgóbb világi híveink közül a Vitnyédy család' kompromittálva volt a felsőség előtt Istvánnak a Wesselényi-féle összeesküvésben volt részessége miatt. Kemenesalján az Ostff'y házat nagy csapás érte még az előző század végén, midőn a Tököly-féle felkelés idején asszonyfai várát a királyi csapatok földig lerombolták. A család férfi tagjai is úgy megfogytak, hogy még csak *) „JRegestum" G Musay, melyet nemeskéri exiliumában irt. Haynóczy emliti, Epist. gratul. ad Joh. Sipkovits Tóth, Halae 1742. Másolata Hrabovszky kéziratgyüjteményében, Scrinium Antiqu. Tomus XIII. **) A győri esperesség jegyzőkönyvében 1750. ***) Károlyi János fehérvári kanonok irja a fehérm. tört. társ. 1893. évkönyvében (236. 1.), hogy 1712-ben egész Fehérmegye területén csak 3 kath. lelkész volt és 1751-ben is még csak 20 plébánia Hova fordult az arány azóta!