Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

művei" címen több munkatárssal (Stromp László, Márton Jenő, Hamvas József, Mayer Endre, Bancsó Antal, Paulik János, Hörk József, Rájter János, Arany Nándor, dr. Pröhle Károly), dr. Masznyik Endre szerkesztésében hat vaskos kötetet adott ki (Pozsony, 1904—1914). Nagy kár, hogy az utolsó kötetből kimaradt Luthernek Mária magyar királynéhoz írt levele, a négy vigasztaló zsoltár (37., 62., 94. és 109-ik) magyarázatával. Vértesi Zoltán e levél mellett a zsoltárokból csak igen rövid kis kivonatot közölt (Pécs, 1926). Zábrák Dénes soproni lelkész díszes nagy formában Luther Posztilláit adta ki magyar nyelven (Házi Kincstár, Braunschweig és Pozsony, 1896.). És a reformátor asztali beszélgetéseiből is „Luther aranymondásai" címen dr. Masznyik Endro két füzetre valót kiadott a Luther-Társaság költségén. (Budapest, 1902.) A jeles Hans Preuss lipcsei tanár füzetét dr. Szlávik Mátyás fordította le „Lutheri és kálvini vallásosság" címén. (Budapest, 1913.) Luther életrajzát megírta magyar nyelven: Török József (Budapest, 1884), dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (Budapest, 1889), dr. Masznyik Endre (Pozsony, 1887), Gyurátz Ferenc (Pápa, 1888), dr. Masznyik Endre (Népies életrajz képekkel, Budapest, 1917) és újabban Luther ellenfeleivel polemizálva dr. Szeberényi Lajos : Luther és Loyola (Békéscsaba 1928) és Luther ultramontán ócsárlói (Békéscsaba, 1920). Rákosi György erdélyi ref. lelkész már régebben adta ki „Luther Wormsban" című tanulmányát (Budapest, 189*). A négyszázados évfordulóra a rostocki Walther Vilmos jeles művét: „Luther jellemét" adta ki magyar nyelven dr. Victor János (Budapest, 1917). Dr. Kovács Sándor „Luther a wormsi gyűlésen" (Budapest, 1921) és dr. Payr Sándor „Luther wormsi hitvallása" címen (Sopron, 1921) írt emlékfüzetet. Az evang. egyházi ének jubileumára is Payr Sándor három értekezést adott ki „Luther és az egyházi ének" címen (Debrecen, 1926). És legutóbb Eiert Werner erlangeni tanár „Luther Marburgban" című füzetét fordította és adta ki dr. Karner Károly egyetemi tanár. (Sopron, 1930.) Hitvallási, polemikus, történeti és gyakorlati irányú művei mellett nagy hatást gyakorolt Luther a magyar reformáció híveire énekköltészetével és zeneművészetével is. Láttuk már, hogy Gálszécsi István 1536. évi első magyar énekeskönyvének töredékében is Luthernek három éneke maradt fenn az eredeti hangjegyekkel. És első magyar énekíróink közül Lutherrel még életében személyesen érintkeztek Wittenbergben Gálszécsin kívül Farkas András, Sylvester János, Dévai Mátyás, Batizi András, Heltai Gáspár, Szegedi Kis István s talán még Szkárosi Horvát András is.