Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)
ügyéért bátran mennek a tűzbe, sőt a halálba is, mint a régi időkben a vértanuk. De volt Luther házának más magyar diákja is, Stockei János, Lénárd unokaöccse. Ezt a betegségében Bóra Katalin ápolta és diákszokás szerint mégis adós maradt a szálláspénzével. Luther özvegye a szükségtől kényszerítve, Bártfa városától a wittenbergi egyetem útján kérte 1565-ben, hogy hajtsák be adósától a negyven tallért és három garast. Szeretjük hinni, hogy csak ez az egy magyar diák volt Lutherek háza iránt ily hálátlan. 1 ) Dévai iránt Luther mind végig a legnagyobb bizodalommal volt. Midőn az eperjesiek az úrvacsorai tantól való elhajlással vádolták be Luther előtt, ez 1544 április 21-én kelt válaszában írja nekik: „Egyébként amit Dévay Mátyásról írtok, azon nagyon csodálkoztam, mivel neki nálunk is annyira jó hírneve van, hogy nekem magamnak is nehezemre esik a ti írástoknak hitelt adni". 2 ) II. Mert ha Luther szerette és megbecsülte a magyarokat, viszont ezeknek lelkéből is korán eloszlott az a Verbőczy-féle nemzeti elfogultság. A pápa iránt való buzgalmukat lehűtötte a János királyra kimondott egyházi átok. A magyarok nagy számmal siettek Wittenbergbe, Luther iratait magukkal hozták, énekeit lefordították és kiadták. Sok született magyar írt és szólt itt nagy hálával és elragadtatással Lutherről. Szellemi nagysága lenyűgözte magyar hallgatóit is. Nem csak Melanchthon személyisége volt ily hatással nemzetünkre, hanem Lutheré is. A német nyelv nemtudása nem volt oly nagy akadály, mint azt rendesen feltüntetni szokták. Hiszen akkor a latin volt nem csak a tanítás, hanem a társalgás nyelve is. Luther asztalánál a férfiak beszédébe néha még Bóra Katalin is latinul szólt bele. És a német városokban a nép között valamit csak a nagy magyarok (Dévai, Sylvester, Szegedi) is megtanultak németül. A magyar reformáció bámulatos gyors terjedésében Luther személyiségének, a vele való érintkezésnek is nagy volt a hatása. Az evangéliomi igazság hódító ereje mellett, melyet Luther élőszóval és irataiban hirdetett, a reformátor személyiségének a varázsa és lenyűgöző ereje is közrehatott, hogy hallgatói és olvasói közül oly sok lelkes, elszánt *) Az egyelem levele a bártfai levéltárban. Közölte a Magyar Szó 1904. febr.' 11. •) De Wette Luthers Briefe V. 643. Klein S. Nachrichten II. 103. szerint Luthernek ez a levele megvan Eperjesen a városház levéltárában,
