Payr Sándor: A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. Történeti elbeszélés egy evangélikus papi család életéből. Budapest 1929.

A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában - II. A balfi pap családi körében. Kis János püspök a balfi templomban.

könyveinket is aláírta. Később dr. Löw András 1700. és dr. Conrady József jeles orvos 1794. ismertette a balfi fürdőt. Balfon 1673 után tovább mint egy évszázadra elnémult az evangélikus igehirdetés. De II. József türelmi rendelete után ismét feléledt és most Soprontól különválva szervezkedett. 1786-ban az eperjesi születésű Walleitner Jánost hívták meg lelkészüknek, akinek Christlieb Frigyes lett az utóda. Ez arról nevezetes, hogy zsidó szülőktől született s csak 1770. Wormsban keresztelkedett meg és tért át evang. egyházunkba. Előbb Tolnában volt kismányoki lelkész s félreértésből ártatlanul szenvedett három évi börtönbüntetést. Mint Christlieb utóda került nagyatyám, Pavr Sámuel Balfra 1817-ben. II. A balfi pap családi körében. Kis János püspök a balfi templomban. Payr nevűek, amint Házi Jenő dr. főlevéltáros könyvei mutatják, már a XV. század óta vannak és sűrűn találhatók Sopronban és a szomszéd falvakban. Herr Hans Payr már 1421. városi tanácsos volt Sopronban. Payr, Payrisch (bajor) néven nevezték e vidék ősi német lakóit, akik mint dialektusuk is mutatja, bajor eredetűek voltak. Még Csányi krónikája is így P-vel és e betű nélkül írja a nevüket. A soproni lutheránusok ellen 1524. felvett jegyzőkönyvben már az egyik lanu Dominus Wolfgangus Payr nevű. Payer György ricingi lakos pedig a fiával 1605. Bocskay hadai elől menekült Sopronba s itt értékes krónikát írt, melyet ma is jól használhatunk. A soproni Payer János 1688. iratkozott be a jenai egyetemre. így kerültek Payrok (később Payer néven is) Sopron falujába, Harkára is. Rokonságban voltak a ruszti Pirnstingel-családdal, melynek nemesi levelét nagyatyám őrizte. Nagyatyám Harkán született 1788. szept. 28-án. Payr János és Kaufmann Zsófia gazdáfkodók voltak a szülei. Harkát a ,,Kaibelschule" és a ,,harkai akadémia" csúfnevekkel szokták emlegetni. Pedig nem csúfsága, hanem dicsősége volt Harkának mindegyik. Neki t. i. 1673-ban a lelkész és tanító elüzetése után a borjúpásztora is oly tanult ember volt, hogy egy tisztáson összegyűjtötte a gyerekeket s a bibliából tanította olvasni.. Ez volt a Kaibelschule. Nagy György nevű lelkésze pedig II. József korában oly kitűnő metódussal tanította a német nyelvet, hogy magyar nemes urak még akadémikus fiaikat is Harkára küldöttek. Ez volt az akadémia. Újabban is sok volt a tudomány Harkán. Földmívesek összejártak és monista iratokat olvastak.