Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők.
ténete" című nagy díszmunkájokban is a XVIII. század második harmadában hosszú fekete tógával, zöld köpennyel és háromszögletű kalappal festik a magyar református lelkészt. A század végén pedig testhez álló reverendával, széles övvel és háromszögű kalappal. (I. m. XXXIII. tábla). Forrásaink szerint csak a zöld köpeny viselését nem találom igazoltnak a papi ruházatban. A háromszögletű kalapot még jó ideig megtartották a ref. lelkészek, Kazinczy Ferenc a fogságból visszatérő útjában 1800. írta naplójába : „Fiorella (tábornok) generálisi öltözetébe öltözött, háromszegű paszományos kalapjába, mely úgy vala felkötve, mint a Kálvinista Prédikátoroké, egyenlő szegletekkel, egyenlő karimával." Ebben az összehasonlításban bírálat is van, midőn a prédikátor kalapja olyan, mint a generálisé, (Kazinczy, Fogságom naplója 107. 1.). A budai zsinat is a 71. kánonban csak nagy általánosságban szól a papi ruháról: „Az illedelmet (a lelkész) egyébkor is, de különösen istentiszteleti és papi foglalatosságok alatt megőrizze ; és az evangyéliomi egyházok lelkészeinek szokott, és nem más, mint fekete színű öltönyében végezze foglalatosságait." Tehát sem reverenda, sem palást ebben nincs említve. 59 A vallási megújhodás kora és az újabb idők. A hitbeli megújhodás a XLX. század elején a lelkészek erkölcsi életében, külső magaviseletében és ruházatában is éreztette hatását. Az előző korszak világias, divatos piperkőc öltözetét letették s a palást és a Luther-talár a Mózes-táblákkal, a barettel lett a protestáns lelkészek hivatalos ruhája. A wakefieldi lelkész, akinek családjáról az angol Goldsmith Olivér írta meg a Goethe által is annyira magasztalt regényét, Herder, a kiváló tudós lelkész és költő, Brion János sesenheimi lelkész, akinek bájos leánya, Friderika, a fiatal Goethének volt az ideálja, a Voss által „Lujza" című művében rajzolt művelt, rokonszenves lelkész és Jean Paul művei közt a „Jubelsenior", — mind ezek külső megjelenésükben, ruházatukban is olyan papi alakok, akik tiszteletet ébresztettek a velők érintkezőkben. A németekéhez hasonló volt az evang. lelkészek öltözete Ausztriában és Dániában is. Fock János György volt dán követségi, majd első bécsi evang. lelkésznek (1783—97) a papi öltözetét ismerjük. Fekete reverendát (soutane) viselt szűk ujjakkal, keskeny fehér hajtókával és gombokkal egészen az aljáig és Mózes-táblája is volt. A betegek gyóntatásához csak az abbé-köpenyét (palástját) vette fel. Hivatalán kívül pedig sza59 Kuzmányi K. Urkundenbuch zum öster. ev. Kirchrechte. Wien 1856 Spataki Fűz, 1860. 77.
