Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - II. A magyar reformátusok papi ruhája.
„Mindazáltal egy hosszú nagy ujjas és széles galléros Calvinus Apánktól reám maradt palástom vagyon ... hol Farkas, hol Róka bőrrel béleltem, de kitetszik mindakettőnek a farka". Ez is a ref. papi ruhára vonatkozik. Fentebb már említettük Láni György korponai rektor Papistisches Gefängniss könyvét (Lipcse 1676. és 1677), amelynek címképén református lelkészek is vannak az evangélikusokhoz bilincselve. Amazok a tóga felett hosszú magyar mentét viselnek és a fejükön hegyes magas kucsma van. Az összeláncolt protestáns lelkészpár más és más öltözetben Láni könyve után rajzolva újabb másolatokban is látható. (Balogh E. A m. prot. gályarabok. Luther-naptár 1919. 29. 1. Payr S. A m. prot. gályarabok 48. 1.). A Borsod megyében született Geleji Katona István erdélyi püspök 1649. kiadott 83. kánonában a ref. lelkészeknek már mindenfelé elfogadott és maga a régiség által helybenhagyott és megerősített ruhájáról szól. De hát melyik az a ruha, arról hallgat; Maga a kánon így hangzik: „Habitus eorum sit ordini et vocationi sacrae conveniens, nec nimis sordidus, ut Anbaptistarum, nec ridiculus, ut Monachorum, nec denique nimis splendidus, ut Magnatum ac Praesulum Romanensium ,* sed mediocris ac honestus, quo tum a militibus et aliis statibus secularibus, tum vero ab Ecclesiasticis alíarum sectarum primo íntuitu discerni ac dignosci queant; qualis noster vulgo iam receptüs et ipsa vetustate velut approbatus ac confirmatus est". A „Papi egyenruha" névtelen (t.) tudós írója s Révész Kálmán és Garzó Gyula is már most e kánon alapján azt állítja, hogy a magyar ref. egyháznak ősi időktől fogva általánosan elfogadott papi ruhája volt a reverenda és a palást. Ennek azonban úgy a korábbi, mint későbbi adataink ellenmondanak. Különösen a mai abbépalást jókról nem lehet mondani, hogy az ősi viselet. A reverenda pedig nem volt általános a régi időkben s újabb időkben az atilla jött helyébe, mínt látni fogjuk. 38 Magyar kánonaink még a XVII. században is óva intik a a lelkészeket a törökös idegen viselettől. A sárospataki 1621. évi iskolai törvények szerint: „A csapott süvegek viselése s a hajnak török módra nyírása tilos". Tóth Ferenc a tiszántúli ref. püspökök közül a 101 évet élt Zoványi Györgyről írja: „Mivel ily vén ember volt, nem csuda, ha a régi módihoz tartván magát, mindholtig (f 1757.) török-magyarosan járt, nagy kést hordozván az öve mellett zsinóron, vagy láncon". 39 Sajátszerű magyar díszben mutatja a református lelkészt a XVII. század végéről a már említett Marsigli Alajos olasz grófnak Erdélyben 1700 körül készült vízfestménye. Nemes Mihály ezt egészen magyar papi ruhának mondja és Szekfű Gyula, ki e képet a Magyar Történet V. kötetében a 160. 1. 38 Prot. Eh. Isk. Lap. 1881. 956. Garzó Gy. A hivatalos papi öltözet. Prot. Eh. Isk. Lap. 1891. 732. 39 Tóth F. A helvét hítv. túl a tiszai püspökök élete. Győr 1812. 165 1.
