Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.

tötték, fejükön pedig prémes magyar kalpagot viseltek. (Lásd a Nemes Mihály fentebbi cikkéhez közölt 6-ik képet.) A XVII. század közepén vehették fel jobban külföldre járó theologusaink a német ruhát, mert ezt agyőri jezsuiták azonnal észrevették és 1661. kiadott magyar vitairatukban (Három id­vességes kérdés) szemükre is hányták a lutheránus lelkészek­nek, hogy a német akadémiákról német ruhát és topánt hoznak haza. 23 A vasmegyei Dömötöri György Wittnyédy István tübín­gai alumnusa (később eperjesi tanár) felelt erre 1666. Wölflin Kristóf tanár elnöklete alatt tartott disputátiójában. 24 Mentségül a régi közmondást idézi: Cum fueris Roraae, Romano vivito more! Ne ilyen külsőségekkel, úgymond, hanem lelki erőkkel tusakodjanak. Ha annyira nem tetszik nekik a német ruha vi­selése, vizsgálják meg a kassai, eperjesi, pozsonyi, soproni, kő­szegi, légrádi sat. jeles papokat, hogy lett-e valami fogyatkozá­suk a német ruha és topán viseléséből. Inkább a magok szemé­ből vetnék ki a gerendát s azokat az alakoskodó csuhás em­bereiket, a jezsuitákat vizsgálnák meg. Furcsa is, hogy a jezsui­ták, akik ruházatukban is nemzetköziek voltak, az evang. lel­készeket emlékeztetik hazafias kötelességsikre. 25 Bethlen Miklós gróf mondta a maga koráról : „Sok magyar ember gondolkodott úgy, hogy nem is lehet tudós az, aki nem visel német plundrát. 26 Szelepcsényi György prímás is 1674. a már fogságban levő Lányi György korponai rektortól, amint ezt német ruhájában meglátta, azt kérdé: „Miért viselsz ilyen plundrát? Amióta a német hit bejött Magyarországba, azóta nem áll ez jól". És elkezdte Luthert gyalázni. Lányi megjegyzi, hogy a nad­rágját mondta a prímás plundrának Lányi ezt 1676. megjelent „Papistisches Gefängniss" című művében (16. §.) mondja. E könyvnek az elején van egy szép rézmetszet, melyen Krisztus keresztje mellett balfelől három evang. gályarab lelkész áll hosz­szú Luther-talárban, kettő a nyakán spanyol gallérral, a harma­dik pedig úgynevezett Mózes-táblával, a fejükön széles peremű kalappal. Balfelől pedig négy református lelkes i hosszú magyar ruhában, gallér nélkül, magas hegyes kucsmában. Lábaikon lán­cot hordanak. A gályarab lelkészeket Gemanner György kapitány Trieszben mindenükből kifosztva, katonai ruhába akarta öltöz­tetni, de megviselt papi ruhájokhoz ragaszkodva ellenszegültek s e miatt inkább egy szennyes ólba záratva éheztek és kínlódtak három napig. Nagy megaláztatásnak vették azt is, hogy szakál­lukat, melyet „őseik példája szerint" nagyranövesztettek, már előbb erőszakkal leborotváltatták. 27 23 A lutheránusok és kálvinisták igaz hitben vannek-e ? Sat. Nagyszom­bat 1661. 100 lap. Szabó K. I. 979. 24 Vindiciae veritatis evang. adv. Jesuitas Jaurinenses. Tübingen 1666. 25 Lásd Káldi György és Suarez páter képeit, Káldit Bethlen előtt és a jezsuiták menekülése Bethlen hadai elől. Szilágyi S. M. N. tört. VI. 186. 201. 235. 333. 26 Nagyenyedi Album. 1926. 144. 1. 27 Schmsl A. Adversaria. Fabó A. Monumenta II. 254. Rácz K. A po­zsonyi vértörvényszék I. 75.

Next

/
Thumbnails
Contents