Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.
tánsok unióban voltak és Varannón a református esperes megengedte, hogy az evang. lelkész az albát viselje. Alvinczi Péter, a jeles kassai magyar pap ellen, ki szintén az uniót kereste s az Ágostai Hitvallást, az oltárt s kenyér helyett az ostyát is elfogadta, az aibát már nem vette fel s lutheránus kollegája, Bussaeus Mihály előtt 1625, azzal menté magát, hogy enélkül is tisztességes papi ruhát viselnek. 18 A magyar evang. lelkészek is nemcsak Dunántúl, hanem a Felvidéken is tiltakoztak az alba ellen. Thurzó Szaniszló gróf, Sempte földesura, ki már 1614 óta levelezett Farkas Imre sopronkereszturi könyvnyomtatóval s akit Sopronban 1622. választottak meg nádornak, a németek és tótok liturgiáját mindenkép el akarta fogadtatni a dunántúliakkal s e célra Brunswick Tóbiás dunáninneni püspököt, a volt csepregi rektort akarta felhasználni. Meg is tett ez mindent, de mindhiába. A dunántúli kudarcot látva, most legalább a dunáninneni magyarokat akarta megnyerni s 1622. ápr. 26-ára generális zsinatot hívott össze a pozsonymegyei Felsőszelibe, Itt több pontban megegyeztek, de az alba viselésének kérdését a magyar lelkészek ellenmondása miatt kénytelenek voltak, úgy mint 1610. Zsolnán, más időkre halasztani. Laskói István evang. esperes, a győri őrség papja még a szeredi gyűlésen is 1624. kifakadt: nem tűri, hogy neki idegen ""nemzetség diktáljon törvényt. 19 Hogy a magyar evangélikusok az albát nem vették fel, abban az idegen nemzetiségektől és a r. kath. külsőségektől való idegenkedésen kívül legnagyobb része volt a magyar nemzeti viselethez való ragaszkodásnak. Megvolt ez a külföldön tanuló magyar ifjak között is. Ujabb példáját látjuk ennek ismét Wittenbergben. A 17 éves Thurzó Imre gróf, a nádor nagy tehetségű és korán fejlett fia 1615. nyarán (júl. 27.) kiment Wittenbergbe, s vele volt kíséretében több alumnus is: a pozsonyi Armpruszter Ferenc, Turchani György de eadem, nobilis Hungarus, Lányi Izsák, Illésnek, a püspöknek fia, Molitorisz Miklós és Paulinyi Dániel. Az ifjú Thurzó nemcsak hallgatója volt az egyetemnek, hanem atyja kedvéért annak a kornak szokása szerint október elején rektornak is megválasztották. Különösen latin szónoklataival tűnt ki és Hutter Lénárd jeles theologussal tartott disputátiója (a Luther és Kálvin tanai között való syncretismusról) nyomtatásban is megjelent. Bármily népszerű volt is különben az ifjú Thurzó, de magyar díszruhája miatt a német diákok mégis kigúnyolták. Még János György vál. fejedelem is átírt ez ügyben az egyetemi tanácshoz. Magyar * ruhát viseltek itt bizonyára a wittenbergi burza régi szabályai szerint a Thurzóval volt alumnusok, a theologusok is. És más 18 Spataki Füz. 1857. 756 Hörk J. A város-zempléni esp. tört. Imre S. Alvinczi P. életéből Prot. Szemle 1898. 517. 1. 19 Ribini, Memorabilia I. 459. Havrán D. Prot. Szemle 1899. 608, Payr S. A dunántúli ev. ehker. tört. 791.