Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.
Horpácson a Gurund (Grund) nevű földek használatáért előbb a nemeskériek, később pedig Nádasdy Tamás, Ferenc és Pál adtak a lelkésznek évenként egy palástot. Vájjon milyen papi ruha lehetett ez? Semptén is Thurzó Szaniszló 1610. szinte fényes ruhát igért az ottani lelkésznek, Tordai Jánosnak, a volt pozsonyi barátnak, aki 1612. írja urának, hogy három évvel ezelőtt böcsületes fizetést igért neki: „Mely fizetésben ez főképpen foglaltatik, hogy Nagyságod énnékem esztendőnként egy-egy öltöző gránát avagy selyem ruhát minden szükségével egyetemben ád." 12 A fentebbi r. kath. papi ruhákat lelkészeink, ha átmenetileg talán viselték is, de bizonyos hogy korán le is tették. Már az 1595. évi meszleni kánonok (62. p.) csak tisztességes, hivatalukhoz illendő papi öltözetről szólanak. Az 1610. évi zsolnai zsinat (6. kán.) még az albát sem merte a magyar lelkészekre nézve kötelezővé tenni. Samarjai János halászi ref. püspöklelkész pedig 1628. Magyar Harmónia c. művében világosan megmondja, hogy a magyar lutheránus lelkészek nem viselnek miseruhákat. „Pokolra taszítotok-e minket, — kérdezi — hogy a kámsát reánk nem vesszük? hogy az papi körösztös, feszületös öltözetet hátunkra nem vesszük? hogy az oltárokat fel nem tarkázzuk ? ... Semmiképen bizony nem kárhoztathattok minket Magyar Lutheránusok, mert cselekedetökkel megmutatjátok holott velünk egyetemben elhagytátok, (az egy ostyát, hogy még megtartjátok) és ekképen velünk egyetömben különböztök az Német és Tót nemzetből való Lutheránusoktót." 13 A csepregi 1625. évi zsinat 2. artikulusa is a meszleni 62. kánonra hivatkozva csak ennyit mond: „Zöld Maiszner (meisseni) ruhát, csizmát az praedíkátorok közül senki ne viseljen, hanem fekete avagy szederjes legyen és az kitül lehet, hogy megválasztassék az községtül, papi ruhája legyen." És az 1630. évben Kis Bertalan püspök és Lethenyei István esperes által készített értékes és részletes „Articuli pro visitandis ecclesiis" a '11. pontban meghagyja, hogy a lelkészeknek gondjuk legyen a templomok tisztaságára és ékességére, de egyetlen szót sem mond a lelkészek ruhájáról. (Payr S. i. m. 660. és 664. 1.). A régi papi ruhák közül, mint fentebb láttuk, a zsinatok (a nagyszebeni 1557. és a tordai 1558.) csak az alba viselését rendelték el, ami azonban mint pápista maradvány a magyar lelkészeknek nem kellett. Inkább csak a német kereskedő- és bányavárosokban találkozunk vele. Gerengel Simon soproni lelkészt (1565—71.), ki előbb az osztrák Aspangban s a bajor Rothenburgban szolgált, mind a két fennmaradt arcképe bő fehér karingben, kihajló vászongallérral ábrázolja. S a városi számadások is bizonyítják, hogy a soproni lelkészek legalább is 1565 óta a fehér karinget (alba, Chorrock, Chorhemd) viselték, 12 Ehtőrt. Adattár VT. 36. 48. 55 57. 81. 84. 89 És ugyanott XV. 138 1. 13 Samarjai J. i. m. 55. lev. Payr S. A dtuli ev. ehker. tört. 792. 1.
