Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

A szászországi Ziegler család. A soproni és egyéb Zieglerek Sopron, Vas,Moson és Győr megyében

Heinríchsauból jött be Versecre. Dr, Gárdonyi Józsefnek, a költő fiának közlése szerint családjuk Sopron vármegyét s ebben is Ruszt városát tartotta ősi fészkének s innen szárm.aztak el az ország különböző részeibe. Ebben azonban tévedés van. Sopron sz. kir. városban s ennek egykori falvaiban, Bánfalván és Ágfalván tűntek fel legkorábban a Zieglerek. Ruszton csak később és kisebb számmal vannak. Voltak a megyében Kabol­don is. Nemeskérre Sopronból költözött át a Ziegler család. Németotszágból költözött be hozzánk a Ziegler család is. Nagyon elterjedt család volt ott is, de mégsem annyira mint a Schneider, Schmied, Weber, Mayer stb. Szászország lehetett az eredeti hazájuk, itt már a XV. században is voltak Zieglerek. Hiszen a nagy reformátornak, dr. Luther Mártonnak édesanyja is Ziegler^ Margit volt és régi családból Eisenach vidékéről szár­mazott. És Luthernek bibliafordító munkatársai között is volt egy Ziegler Bernát nevű tudós lipcsei humanista. Szászországi német származásra vall az is, hogy az erdélyi szászok között vannak már korán és nagyobb számmal Zieglerek. A brassói Ziegler András 1603. már Wittenbergben tanult s ugyan­itt 1702. a szintén brassói Ziegler Kristóf és 1722. a nagyszebeni Ziegler Dániel. Jenában is 1715 és 1857 között nyolc erdélyi szász Ziegler tanult, brassói, nagyszebeni és segesvári ifjak. Ziegler György rigai tanárnak „De summo bono" munkáját Szenczi Molnár Albert Kolozsvárott „A legfőbb jóról" címen magyarra fordította. Lőcsén 1630. jelent meg. Sopronban is a Zieglerek nem a középkori régi bajor németek közöl valók, hanem később a XV. században bizonyára Szászországból vándoroltak be. Sopron történetének eddig meg­jelent és 1540-ig terjedő 10 kötetnyi forrásiratai között az I. rész 4. és 5. kötetében szerepel Ziegler János, Sopron város kiváló jegyzője, ki ezt a hivatalát 1456—1476. viselte. Neve több okiraton olvasható s fennmaradt a pecsétlenyomata is : a háromszögű paizsban két jobbfelé néző sasfej van nyakastól s a körirat: Hanns Ziegler. 1456 nyarán igen fontos ügyben Bécsbe küldték, ahonnan levelet írt a városi tanácsnak. A csornai kon­vent előtt s Pozsonyban és Budán 1475. Mátyás király előtt is ő képviselte Sopron városát. 1477-ben mint esküdt polgár em­líttetik, ekkor már nem jegyző.*) A reformáció korában a XVI. század óta németországi mesteremberek és kereskedők nagyobb számmal vándoroltak be és telepedtek le Sopronban. Például Lackner Ádám aranyműves 1560. után Bajorország Titmaningen nevű városából (Sopron nagy polgármesterének az apja), Stark Márton és Fülöp 1625. Würt­tembergből, illetőleg Ausztriából (tekintélyes soproni család alapí­tói), Sowitsch Simon kereskedő az osztrák Neunkirchenből 1625 körül (egyik fia, Ábrahám, vagyonos kereskedő, másik fia, Kristóf, jeles soproni lelkész) és Schrabs Mihály könyvkötő és könyvkiadó, * Vitéz dr. Házi J. Sopron sz. kir. város tört. IV. köt. 427. V. k. 426.

Next

/
Thumbnails
Contents