Payr Sándor: Hajnóczi Sámuel és fia, József. Egy lelkész, kinek tudós fia vérpadon halt meg. Kettős életrajz a francia forradalom idejéből. Sopron 1934.

BEVEZETÉS - Hajnóczi Sámuel, az apa (1719—1795). Kétszeri száműzetése és hányatott élete

s Modorban 1739 jan. 2-án halt meg. Ez Dánielt, a későbbi igazgatót, ki Iter Neosoliense művében emlékszik róla, nagyon szerette. János fia, Hajnóczi Sámuel, Győrött tanár s azután lelkész volt több helyen. Volt egy negyedik, Tamás nevű fivé­rük is, aki talán apjuk mesterségét folytatta Vágbesztercén. Az ötödik testvér, H. József, posztógyártó volt Modorban. Ennek fia, H. János (neje Simonides Borbála), szintén posztógyártó ugyanott. S ezek fia, H. József (1759 — 1809.), kiskéri lelkész volt Bácsmegyében. 2 József fia, Sámuel, szintén kiskéri lelkész volt, ki a szabadságharcban és Bach-korszakban sokat szenve­dett. Arcképét Sztehlo Kornél közli (240 eszt. az eh. szolg. 122. L)« E gazdag papi rokonságból Hajnóczi Sámuelt, a szeren­csétlen apát emeljük ki. Nyitraszombathelyen (Szobotiste) 1719, aug. 25. született. H. János, Calisius báró tiszttartója és Ne­deczki Anna voltak a szülei. Modorban a rokonoknál tanult, 1740-ben pedig Sopronban, ahol Hajnóczi Dániel a jeles igazgató nagybátyja volt. Ugyanitt 1730. már egy Hajnóczi Pál nevű rokonuk is szerepelt (Art. Lib. Cultor) aki Dobner Ferdinand jeles polgármester halálára H. Dániel s Pilgram és Serpilius lelkészek társaságában egy Epicediumot írt. Hajnóczi Sámuel, mint soproni diák szerepel a Sopronban 1740. kiadott „Monu­mentum Divo Carolo VI. Sacrum a Studiosis Soproniensibus" című emlékfüzetben. De tanult Besztercebányán, Győrött és Pozsonyban is. Jenában 1742. Wittenbergben 1743. iratkozott be az egye­temre, de járt Helmstedtben is. 1745-ben Győrbe hívták meg, ahol tanár volt Torkos József igazgató és Németh Sámuel lelkész mellett. Mint győri tanár Modorban 1747. vette feleségül Lübeck Sámuel mészáros, előkelő polgárnak és Piller Rozinának leányát, Lübeck Mária Erzsébetet. Az egykor oly hírneves és népes győri kisgimnázium ekkor már nehéz napokat élt. Volt tápinté­zete, könyvtára. Felvidéki ifjak is, köztük a Prónay fiuk jártak ide. 1738-ban 74 volt a nem győri diákok száma. Bayer Ferenc német és Drinóczi Mihály magyar kántor is tanított. De Zichy Ferenc győri püspök 1746. megtiltotta, hogy gramatikánál ma­gasabb tárgyat tanítsanak. A diákok azonban ezután is tanulták a fizikát, sőt a theológiát is. Mária Terézia rendeletére 1749. márc. 18. elvették a győri ev. templomot és iskolát és Hajnóczi­nak is társaival együtt menekülnie kellett. Feleségével együtt Modorba az ipához és a Hajnóczi ro­konokhoz ment. Itt a püspök, Mohi Illés modori német lelkész 1749. május 14. a tolnamegyei Majos lelkészévé avatta fel. Új állomásán is azonban alig maradhatott csak félévig. Majoson Khun Ferenc, a földesúr már 1725. sem tűrte meg az ev. lel­készt Widder András Kristófot. Most pedig nov. 3. a pécsi püspökhelyettes Naszvady Károly szolgabíróval és Gaál Gábor 2 Wittenbergből távozásakor (1787.) Berky Mihály s több társa emlék­füzetet adott ki. Ballagi G. A polit. irod, Magyarorsz. 399. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents