Payr Sándor: Hajnóczi Sámuel és fia, József. Egy lelkész, kinek tudós fia vérpadon halt meg. Kettős életrajz a francia forradalom idejéből. Sopron 1934.

Hajnóczi jegyese Sopronban és rokonai a fogságban

meg a kir. kegyelmet, kérte bíráit, tántorodását tulajdonítsák ifjúságának s Hajnóczival való közeli rokonságának." De tisz­teletlenül nem említette Hajnóczit. Kazinczy szerint seki sem féltette annyira a fejét, mint Verhovszky és Verseghy. Makk Domonkos dominikánus baráttal, Hirgeist Ferenccel, Prusinszky Józseffel, Kazinczyval és több más fogollyal Verhovszkyt is szept 25-én 5 üveges hintóban 3 tiszt őrizete allatt indították utra Brünn felé. Október 7-re érkeztek ide. Kazinczy megemlíti, hogy Verhovszkynak a puderzacskója itt eltévedt. De a költőt, azután Kufsteinba szállították, Verhovszky pedig Brünn mellett az Obrovicz nevű fenyítőházban halt meg 1797. aug. 3-án. (Kazinczy naplója 42, 55. 140.) A Verhovszkynak régi neve Perger volt. Első ősük Ver­hovszki Jeremiás. Ennek fia István 1583. kapott nemességet Horvátországban. Innen jöttek a Verhovszkyak Szakolcára Nyitra megyébe. Mintegy 5—6 iparoscsalád élt itt, innen ván­doroltak Sopronba is. Hajnóczi Esztert a lelkész idősebb leányát ide hozta feleségű' az idősebb Verhovszky Sámuel, aki kétszer is volt I. Ferenc király előtt kihallgatáson s térdre borulva könyörgött a fiáért. A halálos büntetést csak így változtatták életfogytig való várfogságra. Pesti ügyvéd fiuknak apjához és anyjához írt leveleit rokonuk Mitták Albert szakolcai ügyvéd és egyházfelügyelő olvasta s ebből tudjuk, hogy az ifjabb Ver­hovszky sokszor járt Horvátországban, ahol megbízójának Nákó­nak nagy birtokai voltak. Az ügyvéd nővére Pesten volt férjnél. Később Verhovszky Sándor és Mihály is Pesten ügyvédek voltak. Sándor 1838—45 a pesti német egyház jegyzője volt, azután pedig a tótoké 1854-ig. 1865-ben halt meg. E családból való Verhovszky Károly, soproni törvényszéki elnök is, a líceumi diákszövetség buzgó elnöke, ki 1896. a fentebbi Mitták szakol­cai ügyvéddel levelezett a Verhovszkyak nemessége ügyében. Hajnóczi unokaöccse csakugyan a nemességüket kereste s erre vonatkozó iratok maradtak a hagyatékában. Szakolcán több Hajnóczi is élt a XVIII. században. (Doleschall i. m. és anya­könyvi adatok). A messze kiterjedt Hajnóczi családból az apa, a dunaegy­házi lelkész, fiának csak az elfogatását és a főbenjáró perről elterjedt rémes híreket érte meg. Ezek siettették halálát, mely Dunaegyházán 1795. jan. 24. következett be. Unokabátyja, Hajnóczi Károly (Dániel fia) ruszti lelkész közvetlenül a pesti elfogatások előtt 1794. aug. 11. halt meg. Több mint 7000 forin­tot s igen értékes könyvtárát és levéltárát a ruszti gyülekezetre hagyta. De életben volt unokabátyjának kivégzésekor Hajnóczi József kiskéri lelkész (f 1809.). Ennek fia, Sámuel szintén kis­kéri lelkész volt és a Bach korszakban halt meg. Több Hajnóczi élt Szakolcán is és a Verhovszkyakkal voltak többszörös rokon­ságban. Néhány tagja a családnak még mai nap is él: Hajnóczi György gyógyszerész Veszprémben, H. Károly lakatos Pozsony-

Next

/
Thumbnails
Contents