Payr Sándor: Hajnóczi Sámuel és fia, József. Egy lelkész, kinek tudós fia vérpadon halt meg. Kettős életrajz a francia forradalom idejéből. Sopron 1934.
Martinovics társasága. Hajnóczi elfogatása és vallomása
telenül. A nyomozás titokban történt. Hajnóczinak sejtelme sem volt róla. Csak így követhette el mint állami tisztviselő azt a nagy merészséget vagy inkább meggondolatlanságot, hogy Martinovicsnak I. Ferenchez Gorani álnéven írt tanácsadó és igen sértő módon bíráló nyilt levelét (Litterae ad Imperatorem) franciából latinra, magyarra és németre fordította. Az államtanács nagy felháborodással kutatta az íróját és fordítóját. Már ez is jele volt, hogy a merész kalandor mennyire elszédítette Hajnóczit. 14 Nem is sejtette, micsoda veszedelemben forog. Eljárt Budán a Berzeviczy Gergely által alapított olvasókörbe (Lesekabinet), érintkezett szabadkőmives barátaival s ezek társaságában mind jobban lelkesedett a szabadságért, mohón olvasta a franciaországi híreket, legjobb alkofmányformának ő is a köztársaságot kezdte tekinteni. Nemességre már nem is, hanem mint polgár egyenjogúságra vágyódott. Kazinczy jegyezte fel róla jellemzésül: midőn unokaöccsét, nővérének fiát, Verhovszky Sámuel fiatal ügyedet, a megbízója, valami Natorp vagy Nákó horvátországi nagybirtokos 1794-ben Bécsbe küldte, Hajnóczi gyanúba fogta és megszólította: „Gyermek te ármálist keresel? Meg ne próbáld, rokonodnak ne tarts többet, ha megteszed". Ilyen nagy demokrata volt már ekkor az egykori alispán és consiliárius. (Hajn. R. J. 50. 1.). Eszméinek megvalósulását békés úton még csak a messze jövendőtől várta. Hazai viszonyaink között forradalomra, fegyveres felkelésre távolról sem gondolt. Ellenkezőleg igen békés szándéka volt. Egyik budai ismerősénél megismerkedett 1794. Hauer András soproni tanácsos leányával, Hauer Teréziával. De nem ez lett a jegyese. Április közepén járt Sopronban háztüzet nézni. Ugyanekkor Nagycenkre is kiment ápr. 27. Széchenyi grófhoz valami urodalmi ügyet rendezni. Tíz napig időzött itt. Örömmel beszélt grófi barátjának nősülési szándékáról s a jobbágyságról szóló nagy munkájáról. Május 8-án, midőn búcsút vett, a gróf 50 arannyal (225 forinttal) jutalmazta fáradtságát s mosolyogva jegyzé meg: jó lesz az első berendezkedésre. Budán máj. 10. kereste fel ismét Martinovics s ez a találkozásuk lett végzetes. Egy hét múlva ismét Sopronban volt. Ekkor tartá eljegyzését máj. 18. de nem Hauer Terézzel, mint Fraknói és mások írják, hanem Küttel Saroltával, Küttel Sámuel soproni jeles orvosnak szép és művelt leányával. Az egybekelés napját szept. l-re tűzték ki. A bútorok aug. 7. már megérkeztek Bécsből Budára a Vizi városban a Döbrentey-utca közepén bérelt új lakásba, ahová a boldog vőlegény aug. 1-én költözött át Kováchichéktől. De Martinovics álnok barátsága váratlan gyors és végzetes fordulattal szakítá meg Hajnóczi pályafutását. A hányatott életű, papi jellegű kalandor, ki titkos kémszolgálatokkal jutott be a bécsi udvar kegyébe, I. Ferenc trónraléptével elvesztette eddigi állását és jövedelemforrásait; most > 4 (Fraknói i. m. Bpest 1880. 174 1. Hajnóczi R. J. i. m. 47).
