Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

van köztetek — irja a püspök — mint ama jó atyáknak". S végül e szavakkal fejezi be komoly intelmét: „Távol legyen tőletek a lutheránus szekta, szűnjenek meg laikus embereitek vendégségeitek alkalmával az egyházi rend gyalázatára beszédeket vagy nevetséges prédikációkat mondani; mert különben meglátják, hogy mi történik és hogyan fogunk velük elbánni."

1 Ebből világos, hogy a soproniak már erősen benne voltak a lutheránizmus gyanújában. Nem csak időnként a szószékről hallottak, hanem összejöveteleik alkalmával laikusok is mondottak prédikációkat, melyeket a püspök bizonyos gúnnyal és lekicsinyléssel mond nevetségeseknek. A vendégség alatt itt, mint fentebb láttuk, bormérő helyeken vagy magán házakban való összejöveteleket kell értenünk. Vagy az is lehetséges, amit Gamauf mond, hogy a céhek szokásos összejövetelein mondtak protestáns szellemű beszédeket.

2 De nem csak maguk prédikáltak magán körben, hanem gondoskodtak maguknak való prédikátorról is. És a világiak közül is Humel Kristóf polgármester 1553 óta mind nagyobb határozottsággal állott az evangeliomi mozgalom élére. Neki és a városi tanácsnak kell tulajdonítanunk, hogy Fochier Farkas személyében már igazán protestáns szellemű prédikátora lett a városnak. Fochter, kit a városi tanács soproni születésűnek mond (ő azonban Viennensis jelzővel irja a nevét), már 1553—54-ben is Szent Mihály templomának prédikátora volt Sopronban. Innen azonban Ausztriának Oberwaltersdorf

3 nevü községébe hivták meg. El is ment, de megígérte, hogy visszajön. Az alárendelt és kisebb jövödelmű prédikátori állás a plebánus mellett, úgy látszik nem igen vonzotta vissza. A soproniak már nagyon hosszúnak találták az elmaradását és 1555. dec. 4. bizonyos Pacheleben

4 doktornak 1 Absit secta lutherana, desinant laici vestri in conviviis per contumeliam ecclesiasticam facere sermones sicut praedicationes ridiculas etc. U. o. 57, 1. 2 E céheknek vagyonuk is volt. Egyik házuk volt a mai nap is úgynevezett Zechhaus. Szokásos lakomáikon néha az illendőség határát is túllépték. Ezért a tanács 1696. ápr. 26. jkve szerint a céhek összes ládáit a Szent Mihálytemplomba kellett összehordani s csak a szükséges napi költséget vehették ki belőle. Ingatlanaik utóbb a nevezett templomnak jutottak. Gamauf, Kirchgesch. I. 148. 1. 3 Félórányira Tattendorftól, mely község a Trautmannsdorf hercegek birtoka a Sopronból Badenba vezető út mellett. 4 Pachaleb János 1614. Bécs mellett St. Ulrich faluban evang. lelkészt hivott a birtokára, de elűzték. Raupach, Presbyterologia 63,