Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

hogy a magyarok összejátszanak a törökkel és ellenség kezére juttatják a várost. „Látnivaló — mondja a jegyzőkönyv — hogy vasár- és ünnepnapokon az istentisztelet idején (mikor a németek a külvárosba, a Szent Mihály-templomba mennek misére) több magyar marad a városban, mint német. A tanács tehát gondoskodjék róla, hogy vagy bent a belvárosban tartsák meg az istentiszteletet, vagy pedig őröket állítsanak a kapukhoz, kik ünnepnapokon az istentisztelet végéig egy idegen magyart se bocsássanak be a városba, mert hiszen ezek is hallgathatnak misét a Szent János-templomban." Nem eng«di meg továbbá a város, hogy az idejáró magyarok, pápaiak és egyéb helyekről valók a belvárosban szállást kapjanak, mikor a külvárosban is elég szállás van számukra. Különösen Schutzner Pál házából kell a magyarokat kitiltani. A pápaiak ugyanis és mások is az alsó vidékről valók heti vásárok alkalmával a városban és a hozzátartozó falvakban gabonát szoktak összevásárolni, melyet azután a töröknek adnak el. E miatt megdrágul a gabona és maga a város lát szükséget, tehát a gabona eladása a városban és a hatósága alá tartozó falvakban szigorúan megtiltatik.

1 De azokkal a magyarokkal is, kik már régebben betelepültek, nehezen tudtak megférni a németek. Az összetűzések főoka volt, hogy a város törvényei szerint, akinek valamely ingatlana volt a városban, az a többi polgárokat terhelő adókat és közmunkát is tartozott teljesíteni; a nemes ember pedig nem akart semmiféle néven nevezendő adót sem fizetni. A polgárság azután, mig országos törvény nem volt, úgy següett magán, hogy a nemesektől, kik a városban valamely ingatlant akartak szerezni, külön kötelezvényt vett arról, hogy a polgárokkal egyenlően fognak minden városi terhet viselni. Több ilyen kötelezvény van a városi levéltárban, köztük a fentebbi Körösi Gáspár doktoré is.

2 Éppen a reformáció, az evangeliomi közös hit lesz az a szellemi erő, mely a két elemet, a német polgárságot és a magyar nemességet közelebb hozza majd egymáshoz. A bécsi udvar és a főpapság tudniillik a németet és magyart, ha protestáns volt, egyformán üldözte. Ez a közös sors azután egymásra utalta és ki is békítette egymással Sopronnak kétnyelvű lakosságát. Az üldöztetés idején a polgárság sokszor keres tanácsot és közbenjárást a vármegyénél és a magyar főuraknál, Nádasdynál, Batthány1 Sopron város monográfiája. Forrásanyag I. k. 26. 1. 2 A magy. tört. társ. soproni kirándulása 1883. 58. 1.