Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

és kancellár 1551. szept. 12. levelet irt Bécsből a soproni tanácsnak, melyben ezt arra kéri, hogy Máté napján Pozsonyban az országgyűlés idején tartandó első miséjére (primitiae) legalább két követet küldjön

1

. Ez is jellemző az akkori egyházra nézve, hogy ilyen hírneves főpapja, aki két év múlva primás lesz, ily későn mondja első miséjét. A fentebbi zavaros viszonyok között a reformáció előbbre haladásának és az evang egyház megalakulásának nagy akadálya volt, hogy sem a világiak, sem a lelkészek sorából még mindig nem akadt oly vezető egyéniség, aki bátor fellépésével döntő lépésre indíthatta volna a várost. A polgárság itt Bécs közelében félt a főpapi kancellárok és a király közvetlen beavatkozásától, amely aggodalma nem is volt alaptalan. Mint szabad kir. várost nem egyszer fenyegetik meg kiváltságainak elvesztésével és nem egyszer büntetik nagyobb pénzbirsággal. A lelkészek közt voltak ugyan, akik egyben-másban eltértek a római egyház tanaitól és szokásaitól, de gyökeres szakításra és különválásra még nem mertek vállalkozni. Raidl Ulrik (1534—48) plebánus, kit a soproniak már 1534. megválasztottak, de a püspök előtt még 1539. sem mutattak be megerősítés végett, a reformáció hatása alatt, úgy látszik, megváltoztatta az istentisztelet eddigi rendjét. A püspök a litánia megrontásával (corruptio litaniae) s az urvacsorának két szín alatt való kiszolgáltatásával is megvádolja, de a város kérelmére elengedte büntetését és megbocsátott neki. Póda apát, a soproni parochia történetirója is megengedi, hogy Raidl már a hitújításhoz hajlott. Az ő idejére esett a Szent Farkas-egyesület (St. Wolfgans Bruderschaft) alapítása 1543-ban. Ő építette át még ugyanezen évben a régi plebániaházat s ugyanekkor helyezték védelmi állapotba Szent Mihály templomát is. Életét azonban mint Rómának hű fia fejezte be, mert 1548. ápr. 30. kelt végrendeletében Ujlaky püspöknek is hagyott 3 tallért és Benedek soproni főesperesnek 2 tallért.

2 Ha Raidlt nem is, de már több joggal vallhatjuk Luther hívének a svájci származású Kalbermatter Pétert, ki 1549—51-ig Szent Mihály templomának prédikáló papja volt 40 fontnyi fizetéssel és a predikatura néven ismert beneficium jövödelmével. 1 Gamauf i. m. 139. 1. Bunyitay, Karácsonyi i. m. V. 586. 1. Noszkay Ő Oláh M. levelezésének művelődéstört, vonatk. Érsekújvár 1903. 17. 1. 2 Gamauf i. m. 107. 1. Dokumente I. k. 2. r. C. 7. és 10. Poda E. i. m. 13.1. 6